Almássy György

A diploma megszerzése után az egyetem Gépelemek Tanszékén Vörös Imre tanársegéde, egyetemi adjunktusa (1941– 1946) lett. Közben a Lakos és Székely cégnél kivitelező mérnök (1942).
1946-tól az akkori Orion Magyar Wolframlámpagyár Rt. (utóbb Orion Rádió és Villamossági Vállalat) kutatómérnöke volt.

1951-től a Távközlési Kutató Intézet (TKI) Méréstechnikai Osztályának vezetője, 1971-től főosztályvezetője 1984-ig.

Mindeközben különböző helyen, különböző beosztásokban oktatott: a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Hadmérnöki Karán (1950–1952); a Villamosmérnöki Kar Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékén egyetemi adjunktus (1952– 1963), ill. docens fokozattal (1963–1965). A Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék egyetemi tanára lett 1965-től. Az Állami Műszaki Főiskola Üzemenergia Tagozatán a Gépelem tárgy (1947–1951), a BME Gépészmérnöki Kar Repülőgépek Tanszékén a Repülőgép villamos felszerelései tárgy előadó tanára (1948–1952) volt.

Tudományos pályafutásának kezdetén repülőgépek villamosberendezéseinek elméleti és gyakorlati tanulmányozásával foglalkozott, majd érdeklődése a mikrohullámú mérőeszközök és mérési módszerek elméleti megalapozása és kidolgozása felé fordult. Nagyfrekvenciás katódsugárcsöves oszcillográfot, hangfrekvenciás szimmetrikus katódsugárcsöves oszcillográfot és elektronikus stabilizált áramforrást fejlesztett ki. A magyar mikrohullámú műszerprogram kidolgozója és irányítója volt.

A Híradástechnikai Tudományos Egyesület (HTE) tagja (1949-től), elnökségi tagja, majd főtitkára (1974–1984); a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület (MATE) alapító elnökségi tagja (1954-től). A Nemzetközi Rádiótudományi Egyesület (Union Radio Scientifique, URSI) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja (1966-tól); az Európai Minőségszabályozó Szervezet (EOQC) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.
Tagja volt a Híradástechnika és a Mérés és Automatika c. folyóiratok szerkesztőbizottságának.

Kitüntetései: Szocialista Munkáért Érdemérem (magyar kormány, 1955 és 1961); Kossuth-díj (magyar állam, 1962); Kiváló Újító kitüntetés arany fokozat (SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) és OTH (Országos Találmányi Hivatal), 1965); Puskás Tivadar-emlékérem (HTE, 1967); Állami Díj (magyar állam, 1978).