ORION Rádió- és Villamossági Vállalat

A kezdetekor (1913-tól) az izzólámpákon túl szárazelemekkel és egyéb villamossági cikkek gyártásával foglalkozott. A gyár 1926. június 30-án kezdi meg a rádiókészülékek gyártását, a német Telefunken gyár szabadalmának felhasználásával. A rádiókészülékek gyártásával párhuzamosan elkezdték a rádióalkatrészek gyártását és forgalmazását is. 1930-tól megindul az Orion rádiókészülékek exportja is. A néprádió gondolata először 1936-ban merült fel, de csak 1939-ben indulhatott el a gyártás. A vállalat profilbővítés hajtott végre és hőpalackokat, orvosi üvegáruk gyártását kezdte meg.  1941-ben az Oriont hadiüzemmé nyilvánították. A háború befejezése után a Szovjetuniótól kapott komoly megrendelést, mérőműszerek (szignálgenerátorokat, csővoltmérőket) gyártásával és 10.000db hordozható rádiókészülék elkészítésével bízzák meg. 1948-ban államosítják a vállalatot. Az államosítás után a kormányzat 12 000 db népszuper rádiókészülékre ad megrendelést. 1951-ben önállósult a műszerüzem és a gyár már csak rádiókészülékek gyártásával foglakozott. 1958-tól nyomtatott áramköri lapon szerelt készülékeket gyártottak. 1955-ben elkészült az első TV vevőkészülék konstrukció.

Az Orion mikrohullámú átvitel-technikai, majd számítástechnikai berendezések gyártását honosította meg, beszüntetve, illetve korlátozva a rádiókészülékek és távlatilag a TV készülék gyártását. A fejlődéssel lépést tartandó, a Panasonic céggel együttműködve a videomagnó gyártással is ismerkedett az Orion.

Orion (Néprádió) 115A (3 gombos kivitel): a típus gyártásának kezdete 1950. Hullámsávok, 3 fixen hangolt KH adó. Az Orion 1950-től 1957-ig 500 ezer (fél millió) db Néprádiót gyártott.

Orion 99 G: első lemezjátszós zeneszekrény. Váltóáramú, luxuskivitelű. A 99-es típusú, 4+5 csöves csúcs szuper rádió és egy jó minőségű elektromos gramofon kombinációja, beépített hanglemeztárolóval.

Orion AR 306: 1958-as Brüsszeli Világkiállításon arany érmet nyert! Ez a konstrukció 7 csöves, négy hullámsávú, AM és FM adások vételére alkalmas. A nemzetközi elismerést, a modern, kistérfogatban megépített, kellemes külsejű készülékért kapta.

Orion AT 501: az első hazai sorozatgyártású televízió. A készülék 20 elektroncsővel és 43 cm ernyőátmérőjű 70 fokos képcsővel került forgalomba. Egyetlen állomás, az akkor még csak a fővárosban működő adó vételét tette lehetővé. Fogyasztása 160 W, 220 Volt egyen-, vagy váltóáramú hálózatról. 1956-ban 2177 db-ot gyártottak belőle.

Orion AT 302: Magyarországon másodikként 1957-től gyártott készülékcsalád tagja, mely rádió- és televízió vételre is alkalmas volt. 43 cm átlójú, 70 fokos (hosszú) képcsövet és kisebb, olcsóbb, mindössze 12 rádiócsövet tartalmazó áramkört építettek be. Az egyszerű konstrukciót egy magyar cső-szabadalom, az enneóda tette lehetővé. Belföldi értékesítésre 17.000 db-ot gyártottak.

Orion AT 505 DUNA: Az Orion gyár első nagy-képernyős készüléke. Az AT 505-ös televízió 14 elektroncsővel, egy germánium diódával, szelén hálózati egyenirányítóval, 53cm 90 fokos képcsővel és 10 OIR csatornával került forgalomba.

Orion AT 602: A szuper rendszerű készülék 17 elektroncsővel, négy germánium diódával, szelén hálózati egyenirányítóval, és 43 cm ernyőátmérőjű 90 fokos képcsővel került forgalomba. A televíziót ellátták távszabályzó csatlakozóval is, amivel a hangerőt, a fényerőt, és a kontrasztot lehetet szabályozni. Ebben a készülékben használnak Magyarországon első ízben hangolásjelzőt. A televízió rendelkezik hang- és képregiszter kapcsolókkal is.

Az Orion az itt felsorolt fejlesztéseken  kívül még több kiváló rádiót, televíziót, lemezjátszót később hifi berendezést is gyártott. Manapság rengeteg féle háztartási gép, hűtő-fűtő készülék, mikrohullámú sütő, mp3 lejátszó, autós gps-t is készítenek Orion márkanév alatt. De továbbra is készültek televíziók.

1917-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Vállalat érdekeltétséget vállalt a Magyar Wolframlámpagyárban, amely az évtől Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt. néven működött tovább. Később Kremeneczky János visszavásárolta az Egyesült Izzótól a részvényeket, s 1926-ban két vállalatát “Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt.” néven egyesítette. 1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak. 1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel később államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át. A rendszerváltás után az Oriont az elsők között privatizálták az 1990-es évek elején. A KGST-(Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont, és ellene csődeljárás indult 1991-ben. Helyzetén a dél-koreai Samsung céggel létrehozott vegyes vállalat, a saját boltban történő értékesítés sem segített. A vergődő vállalatot 1993-ban az orosz Jukosz olajóriás egyik érdekeltsége, a Juganszknyeftyegaz vásárolta meg az ÁVÜ-től, majd 1997-ben többséget szerzett benne a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd, amely a Jászberényi úti üzemben ma is Orion márkanév alatt készít tévéket, főleg exportra.

Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jogelődjét, a Magyar Wolframlámpagyárat 1913. június 1-én alapította Kremeneczky János, osztrák üzletember. 1922-ben egy másik céget is alapított Kremeneczky Elektromos Művek Rt. néven. A Magyar Wolframgyár kereskedelmi szerve (Kremeneczky Elektromos Művek Rt) 1924. október1-én nevét Orion Villamossági Rt-re változtatja és 1925-től valamennyi gyártmányát, ORION védjeggyel ellátva hozza forgalomba, belföldön és külföldön egyaránt

1913-júniusban megalakult a Magyar Wolframlámpagyár, az Orion jogelődje, a Fővárosi Elektromos Művek Váci út 74 szám alatti épület IV. emeletén.

A vállalat a harmincas években profilbővítést hajtott végre. Emiatt Újpestre a Váci út 77 szám alá helyezték a rádiókészülékek gyártását, illetve az Igazgatóságot is ide helyezték át. A Váci út 99-ben a rádiókészülékek javítása és az egyéb cikkek gyártása maradt.

A rádiógyár 1951 nyarán költözik a X. kerület Jászberényi útra.