2026. szeptember 4-én Charles Simonyi világhírű szoftverfejlesztő, informatikus vehette át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közösen adományozott Neumann János professzori címét.
A 2017-ben alapított elismerés olyan nemzetközileg kiemelkedő tudósok munkásságát ismeri el, akiknek tevékenysége kapcsolódik Neumann János tudományos örökségéhez. Korábbi kitüntetettjei között találjuk többek között Lovász Lászlót, Szemerédi Endrét és Roska Botondot, valamint Nobel-díjas tudósokat, köztük Karikó Katalint és Krausz Ferencet.
Charles Simonyi életműve a személyi számítógép és a modern szoftverkultúra történetének meghatározó része. A Xerox PARC kutatójaként az 1970-es években a Bravo, az első WYSIWYG-elvet megvalósító szövegszerkesztők egyikének fejlesztésével járult hozzá ahhoz a szemléletváltáshoz, amely a számítógépet a szélesebb felhasználói kör számára is közvetlenül használható alkotóeszközzé tette. A Microsoftnál később az alkalmazásszoftver-fejlesztés meghatározó vezetőjeként a Word és az Excel, vagyis a Microsoft Office világának kialakulásában játszott alapvető szerepet. Nevéhez kötődik a programozástörténetben jól ismert magyar jelölés (Hungarian notation) is.
Érdeklődése kezdettől messze túlmutatott a szoftverfejlesztésen. Már gyerekként űrhajózási vetélkedőt nyert – és felnőttként megvalósíthatta álmát: 2007-ben és 2009-ben is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ahol tudományos és ismeretterjesztő programokban is részt vett, a magyar diákokkal és a magyar tudományos élettel is kapcsolatot tartva.
A Műegyetemhez családi örökség is köti: édesapja, Simonyi Károly professzor, a BME legendás oktatója, mérnök- és fizikushallgatók nemzedékeinek tanára, A fizika kultúrtörténete szerzője volt. Charles Simonyi pályája ugyanakkor önálló jogon vált a nemzetközi informatika történetének részévé: munkái a szoftvertechnológia, a felhasználói alkalmazások, a programozási kultúra fejlődésére, mindezzel pedig a személyi számítógép világforradalmára tartós hatást gyakoroltak.
Önzetlen tudomány- és kultúratámogató tevékenysége ugyancsak életművének fontos része. Charles Simonyi régóta ismeri és figyelemmel kíséri a Neumann Társaság munkáját és informatikai örökségvédő tevékenységét is. Testvérével, Simonyi Tamás mérnökkel együtt több alkalommal találkozott az NJSZT közösségével, a szegedi Informatika Történeti Kiállítást is meglátogatta. A Charles and Lisa Simonyi Fund for the Arts and Sciences révén a Társaság tevékenységének támogatásához is hozzájárult – ahhoz a munkához, amely a magyar és egyetemes informatika emlékeinek megőrzését és továbbadását szolgálja.
Charles Simonyi Neumann professzori díját Charaf Hassan, a Műegyetem rektora, az NJSZT korábbi alelnöke és Kertész Gábor, az NJSZT jelenlegi alelnöke adta át. A ceremónián Lannert Judit oktatási miniszter is részt vett. A díjátadó napján Charles Simonyi kitűnő előadást tartott a BME diákságának az informatika evolúciójáról, Neumann Jánostól a nagy nyelvi modellek megjelenéséig. Az előadásán az NJSZT iTF vezetőségéből Képes Gábor vett részt. Az Informatikatörténeti Fórum örömmel gratulál Charles Simonyinak a Neumann János professzori címhez!
2026. június 18-án a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (képviseli: Kovács Levente elnök) és a Wikimédia Egyesület (képviseli: Gervai Péter elnök) együttműködési megállapodást írt alá, ennek kapcsán közreadunk egy számunkra különösen fontos felhívást.
“A Felek közös célja a tudományos, műszaki és kulturális tudás, valamint a magyar informatika történetéhez kapcsolódó értékek, személyek, intézmények és eredmények dokumentálásának és széles körű hozzáférhetőségének előmozdítása, a szakmai és önkéntes közösségek támogatása, valamint a korszerű, nyílt és együttműködésen alapuló tudásmegosztás ösztönzése.”
E célok valóra váltásához azonban most mindenkire szükség van, mert az idő sürget bennünket: a magyar informatika legendás úttörői, a hőskorszak meghatározó szereplői közül sokan már nagyon idősek, és fájóan sokan vannak azok is, akik már nincsenek közöttünk.
Ahhoz, hogy ez a digitális tudástár valóban teljes lehessen, most minden perc számít. Arra kérjük ezért a még köztünk lévő alkotókat, szakembereket, illetve az elhunyt úttörők családtagjait és hozzátartozóit, hogy ne hagyják elveszni a múltat! Jelentkezzenek személyes emlékeikkel, történeteikkel, vagy a fiókok mélyén megmaradt értékes dokumentumokkal és fényképekkel az Informatikatörténeti Adattár Kapcsolat oldalán.
A kezdeményezés hátterét és hosszú távú céljait megismerhetik az Adattár Küldetés oldalán.
A jövő generációi számára tegyük együtt teljesebbé a közös örökségünket!
KSH számítástechnika – múlt, jelen (jövő). Konferencia
Dr. Nyitrai Ferencné és Pesti Lajos 100. születésnapja emlékére
Szeptember 25-én a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a KSH Könyvtár közös rendezvénye, a KSH számítástechnika – múlt, jelen (jövő) című konferencia dr. Nyitrai Ferencné, korábbi KSH-elnök és Pesti Lajos, korábbi elnökhelyettes 100. születési évfordulója emlékére jött létre.
A konferencia kezdeményezésében és szakmai szervezésében Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója és Gelencsér Gábor informatikai főosztályvezető mellett az iTF részéről dr. Kiss István és Kertészné Gérecz Eszter, mint levezető elnök vállaltak jelentős szerepet.
A konferenciát az iTF elnöke, Dr. Tick József, az Óbudai Egyetem professzora nyitotta meg a közel teltházas KSH Könyvtár Thirring Lajos termében.
A konferencia két részből állt. Az első részben az informatikatörténet kapott főszerepet, a második részben a KSH jelenlegi fejlesztéseiről, feladatairól és jövőbeli elképzeléséről kaphattunk áttekintő képet.
Az első rész első előadója, Straub Elek korábbi elnökhelyettes volt, aki az 1980-as évek KSH-jának jelentős számítástechnikai személyiségeivel kapcsolatos személyes élményeit és tapasztalatait osztotta meg, köztük megemlékezve a két ünnepeltről, dr. Nyitrai Ferencnéről és Pesti Lajosról. Dr. Gyarmati Péter professzor emeritus a statisztika korai számítástechnika alkalmazásáról – a lyukkártyás gépektől az IBM 370-ig – adott áttekintést. Alföldi István korábbi műszaki igazgató érdekes prezentációját sajnos nem tudta személyesen megosztani a hallgatósággal, de az előadást moderálással sikerült ismertetni, felelevenítve az akkor korszakalkotó automatikus mágnesszalag-nyilvántartást és az első, a központ és a területi igazgatóságok közötti országos hálózat kiépítését. Kertészné Gérecz Eszter felidézte, hogy a KSH-nak köszönheti, hogy informatikus lett. Több mint két évtizeden keresztül KSH-intézményekben dolgozott, majd visszatért a KSH-ba informatikai vezetőnek, és a PHARE projektet vitte sikerre. E blokk utolsó előadója Lakatos Miklós nyugalmazott főtanácsadó volt, aki egész életét a KSH-ban töltötte, és a napokban jelenik meg könyve az intézmény átfogó történetéről. Ebből a számítástechnikai rész összefoglalását hallhattuk a konferencián.
A második részben Weisz Tamás, a Kiadói főosztály statisztikai tanácsadója előadásában egy rendkívül érdekes terület, az adatvizualizáció 240 évébe vezette be a hallgatóságot. Az online bemutatóra az időkorlát miatt csak a konferencia végén, ráadásként került sor a lelkes érdeklődőknek. Monori Dávid, a Kiemelt elemzések és adatfeldolgozások főosztályból az Adatok a térben – térképes adatábrázolás című előadása kapcsolódott az előzőhöz, annak egyfajta alkalmazásaként elemzésekről és a térképes megjelenítésről szólt. Kedves Róbert, az Informatikai szolgáltató főosztály osztályvezetője áttekintő képet adott a statisztika láthatatlan motorjáról, a KSH informatikájáról ma és holnap. Salaczné Hardicsay Zsófia dr., a Módszertani és innovációs főosztály Mesterséges intelligencia és adattudományi osztály vezetője beszámolt arról, hogy az utóbbi évben létrehozott osztály a Debreceni Egyetemmel együttműködve elemzi a mesterséges intelligencia statisztikai alkalmazásának lehetőségeit.
A konferencia nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, és nagyon érdekesnek, hasznosak találták ezt a szakmai megbeszélést.
A szünetben, a pogácsázás mellett – amiért köszönet a Neumann Társaságnak – jó volt látni a régebbi kollégák egymásra találását, a jókedvű beszélgetéseket.
A technikai előkészítésért, szervezési munkáért köszönet illeti meg Tokaji Nagy Erzsébetet, az iTF munkatársát, titkárát.
Kertészné Gérecz Eszter
A konferenciáról készült fotók itt tekinthetők meg.
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténet Fórumának szakmai oldalára felkerült képes bemutató több mint 50 képpel és pár soros szakmai leírással a hazai könyvtárak létrejöttének, valamint akár több évszázaddal később a korszerű számítógépes szolgáltatások kialakulásának és fejlődésének bemutatását kísérli meg. A képek, a szövegek egy-egy jellegzetes időszakot villantanak fel, a linkekkel lehetővé téve az adott fejlesztők, megvalósítók személyének és a tevékenységek eredményeinek részletesebb megismerését.
A tárlat az alábbi kérdésekre igyekszik választ adni: Mióta van és hol Magyarországon könyvtár? Kik és mikor alapították? Melyek voltak a számítógépes alkalmazás első lépései a könyvtári tevékenység modernizálásában? Kik és mikor tették? Mennyire kapcsolódunk s mióta a nemzetközi könyvtári hálózatokhoz?
Talyigás András, Talyigás Judit
Az Adattár a magyar informatikatörténet fontos személyiségeire, termékeire, intézményeire és rendezvényeire vonatkozó digitalizált adatokat, valamint szöveges és képi dokumentumokat tartalmaz, jelenleg döntően a kezdetektől az 1990-es évekig.
Folyamatosan bővülő gyűjteményünkben megtaláljuk meghatározó személyiségeink életrajzát, írásait és alkotásaik dokumentumait, sőt az idősebbek közül néhányan személyes videó riportban is mesélnek életükről. Azt is megtudhatjuk, milyen számítástechnikai termékeket fejlesztettek és használtak hazánkban 1990 előtt, valamint ízelítőt kaphatunk informatikai életünk meghatározó magyar és nemzetközi konferenciáiról. De olvashatunk még itt számos kordokumentumot, kézikönyvet is. Egyszersmind összegyűjtöttük az NJSZT könyvtárában a jelentősebb konferenciák közleményeit.
A gyűjtemény jelentőségét emeli, hogy nemzetközi szinten is csak néhány nemzet dicsekedhet informatikai eredményei rendszerezett gyűjtésével.
Az Adattárban többféle keresési lehetőség segíti a tájékozódást. Az olvasók megjegyzéseit és kiegészítéseit is várjuk. Aki kedvet kap, vezetett „időutazás” formájában is felfedezheti az anyagokat. (IDŐUTAZÁS)
Adattárunk hasznos a szakértelmiségnek, az érdeklődő olvasóknak, s hasznos olvasnivalója a jövőre készülő, ám a múlt tapasztalataira kíváncsi fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.
Az Adattár tartalmának rövid áttekintése itt található.
Az Informatikatörténeti Fórum első 15 évének történetéről szóló tanulmány itt olvasható.
Aki szívesen csatlakozna munkánkhoz, olvassa el a felhívásunkat!