Nonn Ferenc

Az egyetem elvégzése után, 1957-től a Magyar Optikai Műveknél (MOM) helyezkedett el (feladatai között szerepelt pl. optikai szerkesztések optimalizálása). Ezt követően a KGM Híradástechnikai Igazgatóságán (HIRIG) matematikai módszerek alkalmazásával az iparág aktuális problémáival foglalkozott (exportgazdaságossági modellek felállítása, iparági terv készítése, munkatermelékenység mérése). A számítógépes programok a KGM Elliott 803-as gépére készültek. E témákból publikációi jelentek meg az Ipargazdaság, a Közgazdasági Szemle, valamint a Híradástechnika folyóiratokban, illetve előadásokat tartott az Ipargazdasági Konferenciákon.

Következő munkahelye a Magyar Híradástechnikai Egyesülés (MHE), ahol tanácsadói minőségben, majd szervezési osztályvezetőként dolgozott. Amikor 1970-ben megalakult a Magyar Híradástechnikai Egyesülés Számítástechnikai és Szervezési Központja (MHE SZSZK), az ő feladata volt a számítóközpont megszervezése és létrehozása. 1971 áprilisától a számítóközpont igazgatóhelyettese volt.

1972-ben a Pénzügyminisztérium Számítóközpontban (PMSZK) főosztályvezetői besorolásban a Tudományos Önálló Osztályt vezette, feladatai közé ökonometriai, szoftverkutatási és oktatási-tájékoztatási funkciók ellátása tartozott. 1981-1992 között, egészen nyugdíjba vonulásáig, a PMSZK jogutódja, a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet (PSZTI) Állami Pénzügyek Szervezési Főosztályának, majd az Adóügyek Fejlesztési Főosztályának vezetője volt. Informatikai rendszerek szervezését és fejlesztését vezette, így a makroszintű állami pénzügyi irányítást kiszolgáló Pénzügyi Információs Rendszer (PIR), valamint az 1988-as új adórendszer bevezetését lehetővé tevő informatikai rendszer kifejlesztését majd működtetését.

Témafelelős vezetőként irányította az Intézet részvételét az Államigazgatási Informatikai Fejlesztési Társaság (ÁIFT) munkájában. (Az ÁIFT célja volt az államigazgatás különféle intézményei közötti adatcsere rendezett keretek közötti megvalósítása, valamint közös adatkatalógus-rendszer létrehozása.)

A PMSZK/PSZTI-hez való 1972-es belépésétől kezdve, majd az ott eltöltött húsz éve alatt az Intézet működésének egyik meghatározó személyisége volt, az igazgató legszűkebb tanácsadó testületének tagja.

Nyugdíjba vonulása után vállalkozóként teljesített feladatokat az Intézet vezetése számára.

Kitüntetései: Munka Érdemrend bronz fokozata (1971, MHE) és Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985, PSZTI).