Intézmény kereső
Pénzügyminisztérium Számítóközpont
A Pénzügyminisztérium Számítóközpont (PMSZK) létrehozásának kettős célja volt: egyrészt, hogy a pénzügyi rendszer részét képező pénzügyi információs rendszer (PIR) fejlesztésének irányítója és informatikai eszközbázisának központja, másrészt, hogy a PIR-en belüli adatfeldolgozási feladatok elvégzésének alap-intézménye legyen.
Alapfeladata volt a központi, valamint a megyei önkormányzati pénzügyekkel közvetlenül összefüggő adatok folyamatos feldolgozása és ezek alapján a pénzügyi irányítás számára szükséges információk előállítása, közgazdasági-pénzügyi elemzések elvégzése. Ennek eredményes megvalósítása érdekében legfontosabb tevékenységei közé tartozott a PIR informatikai eszközbázisának mihamarabbi megteremtése, majd annak az adatfeldolgozási feladatok bővítésével összhangban történő kiszélesítése, valamint a PIR folyamatos fejlesztése, az adatfeldolgozási és információ-technológiai módszerek korszerűsítése.
- Háklár László, igazgató, a PIR fejlesztésének és működtetésének irányítója 1969-1987
- Pongrácz Tibor, szervezési igazgatóhelyettes 1981-1987
- Pongrácz Tibor, igazgató 1988-1991
- Gergely Csaba, műszaki igazgatóhelyettes, az Intézet és a PIR eszközfejlesztésének irányítója 1969-1991
- Bobok Endre, osztályvezető, később főosztályvezető, kb. az 1980-as évek közepéig
- Jánosi Pál, főosztályvezető
- Nagy Péterné, főosztályvezető, kb. 1981-től
- Nonn Ferenc, önálló osztályvezető majd főosztályvezető
- Peller Róbertné, osztályvezető
- Póti Imréné, osztályvezető helyettes majd osztályvezető
- Szabó Zoltánné, osztályvezető, kb. 1988-tól
- Tarnai János, főosztályvezető, az 1980-as évek közepéig
- Villányi Róbert, önálló osztályvezető, majd főosztályvezető
| Év | Installáció | Üzemelő gépek |
| 1970 | 4004/45 | 1 db (45) |
| 1974 | 4004/150-I* | 2 db (45, 150-I) |
| 1978 | 4004/151-II | 3 db (45, 2x 151) |
| 1982 | 7750, 7755** | 4 db (2×151, 7750, 7755) |
| 1985 | 3×7748*** | 5 db (7750, 7755, 3×7748) |
| 1989 | 3×7560 | 6 db (3×7760, 3×7560) |
| 1990-95 | 2×7571, 7580 | 5 db (2×7560, 2×7571, 7580) |
* később 151-es modellé fejlesztve
** OTP tulajdonú eszköz
*** később 7760-as modellé fejlesztve
Az Intézet gépparkjának kiépítettsége 1985-re az országban egyedülálló szintet ért el mind a központi egységek száma és összkapacitása tekintetében, mind a perifériális konfiguráció bonyolultsága szempontjából. A PSZTI egyértelműen az ország legnagyobb informatikai eszközbázisával rendelkezett, és ennek, valamint az alkalmazások színvonalának köszönhetően az Intézet kiemelkedő presztízsnek örvendett a szakmában.
1975 végétől kezdődően kiépült a Siemens számítógépekhez csatlakozó terminál-hálózat és lehetővé vált a Siemens adatbázisok rendszeres lekérdezése az Intézet, a PM, a KSH és egyéb főhatóságok, valamint a megyei hivatalok termináljairól is.
Decentralizált IT eszközök, elosztott feldolgozás
1978-83 között az Intézet fokozatosan építette ki a megyei alhálózatokat TPA mini és mega-mini hálózati kisszámítógépekkel. A megyei feladatok ellátása a Siemens és a TPA-k között elosztott feldolgozással valósult meg. A Siemens géppark látta el a hálózatvezérlő funkciókat.
A TPA-kat a Központi Fizikai Kutatóintézet gyártotta, és a PIR igényeinek megfelelő hardver konfiguráció létrehozásában, valamint a speciális igények szerinti ügyviteli operációs rendszer szoftverének kifejlesztésében az Intézet fejlesztői is részt vettek. Ezen túlmenően 1978-ban az Intézet egyik kiváló hálózati szakembere által kifejlesztett szoftver lehetővé tette azt, hogy miközben a TPA gépen helyi batch feldolgozás futott, ugyanezen TPA-hoz csatlakozó helyi ügyintézői terminálról on-line lekérdezhető legyen a központi Siemens gépen lévő PAB adatbázis. A Siemens fejlesztő szakemberei elismeréssel adóztak a megoldásnak.
A kifejlesztett és működtetett rendszer: a Pénzügyi Információs Rendszer (PIR).
A fejlesztés magába foglalta az alkalmazás- és szoftverfejlesztést, valamint az informatikai eszközbázis-fejlesztést is (számítógépek, hálózat, berendezések).
Az Intézet 1969-től kezdődően folyamatos, moduláris tovább építéssel fejlesztette ki a PIR-t, és a fejlesztéssel párhuzamosan működtette/üzemeltette is a fokozatosan bővülő rendszert.
A PIR típusát tekintve államháztartási információs rendszer, mely központi és megyei önkormányzati alrendszerből áll, és célja a makroszintű pénzügyi irányítás funkcióinak kiszolgálása (ezek között pl. a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése). Ezért a pénzügyi-gazdasági folyamatokat, illetve a kialakult „állapotokat” leíró adatokat (a gazdálkodó szervezetek és a költségvetési intézmények gazdálkodásáról beszámoló mérleg-, illetve költségvetési beszámolók adatait, a lakossági bevallások, a pénzforgalom adatait stb.), makroszintű információkká alakítja át. (Pl. azok alapján pénzforgalmi jelentést állít össze.) Ez tetemes tömeg-adatfeldolgozási feladat elvégzését jelenti a PIR-en belül. – A makroszint kiszolgálása mellett a PIR-nek célja az operatív (ügyintézői) szint tevékenységeinek és az intézményi feladatoknak a támogatása is.
Az 1985-ben – akkori kiépítettségében – működő PIR informatikai eszközbázisát és méretét a következők jellemezték: országos számítógép-hálózat, a középpontban (a PSZTI-ben) 5 db nagy teljesítményű Siemens számítógép, a középponthoz csatlakozó megyei számítógép-alhálózatok 25 db TPA géppel; az országos terminál-hálózatot – 1989/90-re már több száz terminált –, a központi, ill. megyei számítógépek egyaránt kiszolgálták; a PIR-ben használt személyi számítógépek száma elérte az ezer darabot. (Utóbbiakat legnagyobb darabszámban az operatív szinten használták: a megyei alhálózatokban, valamint az adóhivataloknál.)
Az Intézetnek a PIR-en belül végzett alaptevékenységei
Tömeg-adatrögzítés: a feldolgozandó adatok jelentős része papír alapú bizonylaton érkezett az Intézetbe. Az adatok rögzítése mágnesszalagos adathordozóra történt.
Tömeg-adatfeldolgozás a Siemens gépparkban: az információs körök adatainak feldolgozása, valamint meghatározott adatoknak a Pénzügyi Adatbankba történő betöltése valósult meg.
(Tömeg)-szolgáltatások nyújtása:
Batch jellegű, központosított alapfeldolgozások: a Siemens gépeken történtek, és az outputok jórészt papír adathordozón kerültek a felhasználókhoz. (Ilyen volt pl. folyószámla-kivonatok milliós nagyságrendben történő elkészítése, kinyomtatása, borítékolása és kiküldése.)
Elosztott feldolgozások: a hálózat megyei önkormányzati TPA számítógépei és az Intézet Siemens gépei között valósultak meg.
Tranzakció-orientált, ügyintézői végállomásokról végezhető on-line feldolgozások: ezek a Siemens, ill. a TPA gépeken kialakított adatbázisokat használták. (Ilyen volt pl. a központi on-line folyószámla lekérdező rendszer használata az adóhivatali ügyfélszolgálatokról.)
Információk visszakeresése, ill. előállítása: a dialógusra alkalmas felhasználói végállomások segítségével – illetve a hálózat TPA számítógépein keresztül – a felhasználók adatbank szolgáltatásokat vehettek igénybe. Mód volt a Pénzügyi Adatbankból való visszakeresésre, ill. a módszerbankban tárolt algoritmusok segítségével, elemzések elvégzésére. (Ilyenek voltak pl. az Intézet, a Pénzügyminisztérium vagy a KSH szakembereinek adatbank használatai.)
On-line szolgáltatásaihoz az Intézet rendszerfelügyeletet biztosított és help desket működtetett.
A Siemens géppark által az 1970-1989-es időszakban elvégzett tömegadat-feldolgozások és szolgáltatások mennyiségi bővülését jól érzékelteti, hogy a felhasznált éves gépóra-kapacitás (átszámítva a kezdeti Siemens 4004/45-ös egyenértékére) az 1971-es évi 9 ezer óráról az 1989-beli évi kb. 370 ezer órára emelkedett. (Ezt természetesen a géppark folyamatos, nagyon erőteljes fejlesztése tette lehetővé.)
A Pénzügyminisztérium Számítóközpontja, PMSZK, mint önálló költségvetési intézmény 1969-ben alakult meg. 1981. január 1-jével jött létre a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet (PSZTI), kibővített feladatkörrel egyrészt a PMSZK jogutódjaként, másrészt pedig az Állami Biztosító számítástechnikai részlegének átvételével.
A bővebb feladatkör a PIR megvalósításának második lépcsőjét jelentette: a megyei pénzügyi vezetés támogatását (tömeg-adatfeldolgozási feladatok megoldásával), valamint az ÁB-t kiszolgáló, alapvetően on-line rendszer kifejlesztését.
A PSZTI 1992. január 1-én az APEH szervezetének része lett és az Adóelszámolási Iroda (ADIRA) egyesülésével 1992. június 30-tól létrejött az APEH-SZTADI (APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet) intézmény. Ez az intézmény megváltozott feladatkörrel, egészen 2009 végéig, majd Informatikai Intézet néven 2010 végéig működött. Az APEH utódja, a 2011. január 1-én megalakult Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új informatikai szervezeti struktúrát épített ki és kezdett működtetni Informatikai Intézet néven. A szervezet mai neve: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézet.
Jelen leírás ismerteti az 1969-ben PMSZK néven kezdő, majd 1981-1991 között PSZTI néven folytató intézmény tevékenységét. Nem foglalkozik a leírás az ezt követő időszakkal, mikor az Intézet 1992-től már az APEH szervezetének részévé vált.
Jelen leíráshoz felhasználásra került:
Pénzügyminisztérium Számítóközpont – tájékoztató (belső kiadvány, kb. 1970.)
Pénzügyi Számítástechnikai Intézet – tájékoztató (belső kiadvány kb. 1982.)
A Siemens-kapcsolat „gyümölcsei”: 1970-1995 között, mikor az Intézet a Siemens gépparkját újabb számítógép modellekkel bővítette (a régebbieket lecserélve), nemcsak a „nyers” hardver teljesítménye fejlődött, hanem a rendszertechnika és az alkalmazott operációs rendszer nyújtotta lehetőségek is. Az Intézet mind fejlettebb számítógépeket tudott használni. A gép-vásárlással járó oktatási keretnek köszönhetően a munkatársak a Siemens németországi oktatási centrumaiban kapták meg a szükséges kiképzéseket. – Az 1970-es évektől lehetővé vált, hogy a munkatársak a Siemens németországi/ausztriai fejlesztési munkáin dolgozzanak.
Az Intézet munkatársai rendszeres résztvevői, ill. előadói voltak szakmai konferenciáknak, köztük az NJSZT Országos Kongresszusainak, a Magyar Közgazdasági Társaság éves konferenciájának, a közgazdász-vándorgyűlésnek és más rendezvényeknek.
Az Intézet részt vett az Államigazgatási Informatikai Fejlesztési Társaság (ÁIFT) munkájában. Az ÁIFT célja az volt, hogy az államigazgatás különféle intézményei közötti adatcsere – megfelelő adatátviteli kapcsolatokon keresztül –, rendezett keretek közé kerüljön, valamint, hogy létrejöjjön egy közös adatkatalógus-rendszer, ezzel elősegítve az államigazgatás számítógépes információrendszerének kialakulását.
Értékes tapasztalatok megszerzését jelentette, hogy az szja 1988-as bevezetése előtt az szja informatikai rendszerét fejlesztő csapat munkatársai az osztrák pénzügyminisztériumban, valamint a bajor adóhivatal müncheni számítóközpontjában is voltak.
Részlet a PSZTI legendáriumából (1987): „A Világbank nem ad támogatást az 1988. évi adóreformra, ha nem készül el időre a PSZTI-ben az szja feldolgozási rendszere.” – Elkészült.
A PSZTI és az APEH-SZTADI iratai – alapos selejtezést követően – 2003-ban és 2005-ben kerültek levéltárba. Mivel az iratok nem teljes körűen voltak iktatva, sorrendjük az időrendet követi. Kutatásuk részben a darabszintű jegyzék áttekintése révén, részben pedig az iktatókönyvek alapján lehetséges.
Létrehozva: 2021.11.21. 17:46
Utolsó módosítás: 2024.04.12. 10:45