Homonnay Hugó

A Ludovika Akadémia elvégzése után katonai pályán működött 1946 tavaszáig. 1946-tól 1948-ig a Gyáriparosok Országos Szövetségében dolgozott. 1948-ban közgazdász diplomát szerzett, majd ugyanabban az évben Heller Farkasnál ledoktorált; disszertációjának címe: Mivel pótolható az ármechanizmus a tervgazdaságban.

1949-ben a Nehézipari Központban dolgozott.1950-től az Irodagépesítési Gazdasági irodában (IGI) iparvállalati módszertanok kidolgozását végezte.

1951 tavaszán letartóztatták, majd internálták. 1953 őszétől mezőgazdasági munkás volt; később alkalmanként már közgazdasági munkákat is végezhetett. 1956 nyarán rehabilitálták, majd a Csepel Autógyárban számviteli szervező lett.

1958-tól a Gépi Adatfeldolgozási Vállalatnál lyukkártyás rendszereket tervezett és készített. 1960-tól a Ganz-MÁVAG-ban, az ekkor összevont két gyár egyesítésén dolgozott: egységes munkaszámrendszer kidolgozása, egységes lyukkártyás feldolgozási rendszerek kialakítása volt a feladata.

1963-tól a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) dolgozott. Részben az ottani munkatársakból alakították meg a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatot (SZÜV), ahová ő is átkerült. Javaslattevőként része volt abban, hogy az 1960-as évek második felében az akkor legkorszerűbb (az első multiprogramozású) ICT 1900-as számítógépeket szerzett be Magyarország.

1966-67-ben az Információ Feldolgozási Laboratórium (Infelor) munkatársa volt.

1960-ban megszerzete a gépi adatfeldolgozás szakértője, majd 1972-ben az információfeldolgozási rendszer szakértője jogosultságot. Az 1960-as évektől oktatta a lyukkártyás, az úgynevezett középgépes (könyvelő automatás), majd a számítógépes programozást, szervezést. Több tankönyvet írt. Nagyon szerette az oktatást. Munkahelyein is igyekezett felkarolni fiatal munkatársait.

1967-től a Belkereskedelmi Minisztérium Számítóközpontjában (KERINFORG) dolgozott. Sok belkereskedelmi vállalatnak tervezett és készített számítógépes feldolgozásokat – 1968-tól az új Honeywell számítógépre.

1973-tól a DATORG alkalmazásában állt. Onnan ment nyugdíjba 1975-ben. Utána még néhány évig a DATORG-ban, majd a Ferroglobusznál volt szakértő.

Az NJSZT egyik alapító tagja volt. Tagja volt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak (SZVT) is.

Kitüntetései: Hevesi Gyula Érem (SZVT, 1978); Független Demokratikus Magyarországért Emlékérem (1992); Neumann-díj (NJSZT, 1993).