CS-Prolog rendszer
A Communicating Sequential Prolog (CS-Prolog) rendszer a hagyományos Prolog nyelv párhuzamos és szimulációs (diszkrét és folytonos) lehetőségekkel kiterjesztett változata, amely tetszőleges számú Prolog program párhuzamos végrehajtását biztosítja egy- és sokprocesszoros környezetben (egy processzoron szimulálja a párhuzamos végrehajtást). Az egyes Prolog programok futás közben üzeneteken keresztül kommunikálhatnak (szinkron és aszinkron kommunikáció). A szabvány szerinti (ISO/IEC 13211-1) teljes Prolog funkciótárt támogatja. Utolsó változata (1998) tartalmaz egy CLP (Constraint Logic Programming) és real-time események figyelését lehetővé tevő kiterjesztést is.
CS-Prolog
Alkalmazói szoftver > Mesterséges intelligencia
1986-1989 - CS-Prolog interpreter
1991-1998 - CS-Prolog compiler (CS-Prolog II)
Futó Iván (projektvezető)
Szeredi János
Pásztor Zoltán
Keresztély Mária
Boda Elena
Ferenczi Szabolcs
A 1986 és 1991 között kifejlesztett CS-Prolog rendszer interpreter alapú, két változatban készült el:
- Egyprocesszoros változat DOS alatt futó IBM AT/XT és azzal kopmpatibilis PC-re, amelynél korlátot jelentett, hogy csak a DOS konvencionális memóriáját (640K) használhatta. Ezért kibocsátottak egy DOS extenderes (DJGPP-vel lefordított) változatot is.
- Sokprocesszoros változat IBM AT/XT gazdagéppel (network host) vezérelt transputerekből álló hálózatra.
1995 és 1998 között készült el a compiler alapú CS-Prolog II rendszer, amely már Unix környezetekben (SunSolaris, Linux, FreeBSD) alkalmazható.
A CS-Prolog rendszer változatainak utolsó verziói a MULTILOGIC archivum-ból letölthetők.
Ma már nincsenek teljes körű adatok a CS-Prolog felhasználókról (14 országba exportálták).
Néhány ismert alkalmazása:
- Betegek egyedi haemodialysis kezelésének tervezése (SOTE)
- Művese állomás heti kezeléseinek ütemezése (SOTE)
- Nagyméretű számítógépes hálózatok modellezése (Dept. of Computer Science Brock University, Ontario Canada)
- Rekonfigurálható gyártócellák tervezése (MTA SZTAKI)
- Rövidzárlatok dinamikus interakciójának szimulációja és lehetséges biztonsági műveletek (ERŐTERV)
- Anyagfolyamok modellezése (MTA SZTAKI)
- Elosztott Prolog implementáció modellezése (Université Paul Sabatier, Toulouse, France)
- Ukrán Nemzeti Számítógép Hálózat intelligens felügyelete (Techosoft Ukraine, Aristotle University of Thessaloniki, Multilogic)
- PhD disszertációk (Aristotle University of Thessaloniki)
- ALLEX Gold szakértő keretrendszer implementálása (Multilogic)
A CS-Prolog „őse” a T-Prolog, egy 1979-ben készített precompiler volt, majd az MProlog (Szeredi Péter, SZKI) rendszer biztosított olyan kapcsolódási lehetőségeket, melyek lehetővé tették a „párhuzamos” végrehajtást és a diszkrét szimulációs idő kezelését.
1984-ben a Westinghouse atomerőműveket gyártó részlege (USA) egy nagyon kedvező együttműködési ajánlatott tett az SZKI számára T-Prologon alapuló közös fejlesztésekre. Az SZKI azonban a kanadai Logicware céggel az MPrologra kötött kizárólagossági megállapodás miatt nem tudta vállalni az együttműködést. A Westinghouse 1985-ben és 1986-ban is megismételte ajánlatát, de a helyzet továbbra sem változott. Ekkor merült fel egy önálló, az MPrologtól független interpreter, a CS-Prolog, elkészítésének gondolata az SZKI SOL (vezetője Kosztolányi Zoltán) laboratóriumában.
1987-ben a diszkrét szimulációs, majd 1988-ban a folytonos szimulációs CS-Prolog interpreter készült el.
1988-ban létrejött az SZKI és a SZÁMALK közös vállalataként a Multilogic Kft. (vezetője Futó Iván), mely folytatta a CS-Prolog fejlesztését. Időközben megjelent az IBM PC-be helyezhető sokprocesszoros Transputer kártya (1-10 processzor), ami lehetővé tette a valóban többprocesszoros architektúrán is futó CS-Prolog létrehozását. A Transputereket az angol INMOS cég gyártotta, és sokáig az amerikai processzorok európai alternatívájának tekintették, azonban a 90‐es évek közepére gyártásuk gyakorlatilag megszűnt, miután a gyártási jogokat átvette az SGS‐Thomson.
A Multilogic Kft 1991-ben megszűnt, munkatársai a SZÁMALK-on keresztül az ALL kisszövetkezetbe kerültek (vezetője Gergely Tamás), majd 1993-tól az ML Tanácsadó és Informatikai Kft.-ben (vezetője Futó Iván) folytatták. Az ML Kft 2005-ben újból felvette a Multilogic nevet. 1991-1992 között a CS-Prolog fejlesztése a francia hadsereg finanszírozásával történt.
1996-ban jelentkezett a szaloniki egyetem, és érdeklődött, mi a helyzet a CS-Prologgal, mert náluk PhD-s hallgatók használják. A megkeresés eredménye egy EU-s projekt lett a Technosoft (Kijevi Kibernetikai Intézet) ukrán vállalattal közösen, és ekkor nyerte el a CS-Prolog a jelenlegi formáját. 1998 óta a fejlesztése nem folytatódott.
Futó Iván a számítógépes szimuláció terén végzett K+F tevékenységéért a Society for Computer Simulation (USA) díját kapta 1985-ben, a CS-Prolog fejlesztésekért pedig 1988-ban megosztott Állami Díjban részesült.
A CS-Prolog rendszer különböző változatairól tömör áttekintés olvasható a MULTILOGIC archivum oldalán. Ugyanott letölthetők ezek angol nyelvű felhasználói kézikönyvei is, amelyek részletesen ismertetik a CS-Prolog nyelvet és használatát.
A CS-Prolog rendszerről az alábbi tudományos közlemények jelentek meg:
- Futó I., Gergely T., Deutsch T. Logic Modelling, AI Applied to Simulation, eds. E.H.J. Kerckhoffs, G.C. Wansteenkiste, B.P. Zeigler, SCS Simulation Series Vol. 18, No. 1. 1986, pp 117-129.
- Futó I., Gergely T., Deutsch T. Logic simulation, AI Applied to Simulation ed. G.C.Wansteenkiste. 1986. pp 117-129.
- Futó I., Gergely T. Inference Type Language for Combined Discrete Continous Modeling Knowledge Based Modeling and Simulation Methodology, ed T. Oren 1986.
- Futó I. Tudásbázisu modelezés PROLOG alapokon Magyar Elektronika, vol. IV, no 2 1987. pp. 14-17.
- Futó I.A Prolog újelvű nyelv és kiterjesztése számítógépes szimulációra, Fizikai Szemle, 1987/6 pp.210-218.
- Futó I. AI and Simulation on Prolog Basis, Artificial Intelligence, Expert Systems and Languages in Modelling and Simulation ed. C.A.Kulikowski, R.M.Huber, G.A. Ferraté, North Holland 1987, pp.5-21 (invited paper).
- Futó I., Percebois C. Les concepts du langage PROLOG et les systemes de simulation, Revue d’Intelligence Artificielle, Hermes, Paris Vol. 1. No. 3. 1987, pp 9-33.
- Futó I. Some New Trends in PROLOG Development and Applications in Hungary, New Generation Computing Systems, Vol. 1. No. 2. 1988, pp 107-132.
- Futó I. Distributed Simulation on PROLOG Basis, Distributed Simulation, ed. B. Unger, D. Jefferson, SCS Simulation Series Vol. 19. No. 3. 1988, pp 160-166.
- Futó I. AI and Simulation on PROLOG Basis, AI, Expert Systems and Languages in Modelling and Simulation, ed. G.A. Kalikowski, R.M. Huter, G.A. Ferrate, North Holland 1988, pp 15-21.
- Futó I., Gergely T. Logic Programming in Simulation, Transactions of the Society for Computer Simulation, Vol. 3, No. 2. pp 185-216. 1988.
- Futó I., Kacsuk P. CS-PROLOG on Multitransputer Systems, Microprocessors and Microsystems, Vol. 12. No. 2. 1989, pp 103-112.
- Futó I. Vengerskie sistemi Prologa, Vutsislitelnaia Tehnika Socialisticheskih Stran 1989, Vol. 24.
- Futó I. The modified Time-Warp mechanism of CS-PROLOG , Proc. of the European Simulaion Multiconfence 1990, pp. 225-228.
- Futó I., Gergely T. Artificial Intelligence in Simulation, Ellis Horwood, Chichester England 1990.
- Futó I. CS-PROLOG Professional, a parallel real-time PROLOG system. Proc. of the 1st Austrian-Hungarian Workshup on Transputer Applications, KFKI-1992-34/M, pp.11-21.
- Futó I. Prolog with Communicating Processes: From T-Prolog to CSR-Prolog. Proc. of the Tenth International Conference on Logic Programming, ed. D.S.Warren, MIT Press 1993, pp. 3-17. (invited paper).
- Futó I. Real-time Extension of CS-PROLOG Professional. In Proc. of the ICLP 94 Post-Conference Workshop on Process-Based Parallel Logic Programming, June 17, 1994, Italy, pp. 77-84.
- Futó I. A Distributed Network Prolog System, Proceedings of 21th International Conference on Information Technology Interfaces ITI 99, Pula June 16-19, 1999, pp. 613-618.
- Ilias Sakellariou, Ioannis.Vlahavas, Ivan Futo, Zoltan Pasztor, Janos Szeredi,Communicating sequential proceses for distributed constrain satisfaction, Information Sciences 176 (2006) pp. 490-521.
- Vlahavas, N. Bassiliades, I Sakellariou, Martin Molina, Shascha Ossowski, Ivan Futó, Zoltan Pasztor, Janos Szeredi, Igor Velbitskiy, Sergey Yershov, Sergey Golub and Igor Netesin. System Architecture of a Distributed Expert System for the Management of a National Data Network, Proc. 8th International Conference on Artificial Intelligence, AIMSA’98.
- Vlahavas, N. Bassiliades, I Sakellariou, Martin Molina, Shascha Ossowski, Ivan Futó, Zoltan Pasztor, Janos Szeredi, Igor Velbitskiy, Sergey Yershov, Sergey Golub and Igor Netesin, ExperNet: an intelligent multiagent system for WAN mangement, IEEE Intelligent Systems, Vol 17, Jan/Feb. 2002, pp 62-72.
- Ioannis P. Vlahavas, Ilias Sakellariou, Ivan Futó, Zoltan Pasztor, Janos Szeredi: CSPCONS: A Communicating Sequential Prolog with Constraint, SETN ’02: Proceedings of the Second Hellenic Conference on AI: Methods and Applications of Artificial Intelligence, Springer Lecture Notes in Computer Science Volume 2308, 2002, pp 72-84.
Létrehozva: 2018.05.07. 06:36
Utolsó módosítás: 2021.06.30. 08:53