Szegedi logikai gép

A gép logikai fejtörők megoldására, de főleg oktatási célokra készült: programozásával a hallgatók egyrészt megtanulták a Boole-algebra alapjait, másrészt gyakorlatot szereztek számítógépek programozásához. 1959-ben továbbfejlesztették matematikai logikai feladatok megoldására is.

Emellett gyakorlati feladatok megoldására, többek között

• telefonközpont-kapcsolások ellenőrzésére, és
• vasútbiztosító áramkörök modellezésére

is alkalmazták.

Gavrilov professzor javaslatára a gépet kiegészítették szekvenciális hálózatok vizsgálatát lehetővé tevő egységgel (többütemű áramkörökkel); a kiegészítés az eredeti géppel közös házba került. Így a géppel szekvenciális hálózatokat, például akár huzalos memória-elemet is lehetett tervezni, valamint lehetségessé vált véges automaták modellezése is.

Az ekvivalencia-vizsgáló gép a logikai gép egy további alkalmazására szolgált:  két különálló egységben épült és segítségével két logikai formula ekvivalenciáját lehetett eldönteni, gépi úton.

A József Attila Tudományegyetem (JATE) Kibernetikai Laboratóriuma

Informatika Történeti Fórum

Felépítés

Központi egység

A “gép” (felső kép) tulajdonképpen hatalmas (rendezett) huzalköteg,  szokásos értelemben részegységek nem különböztethetők meg.

A (korban már létező, hasonló funkciójú gépekkel szemben) a lényeges újítás az volt, hogy a kétféle – igaz (I), illetve hamis (H) – értéket rövidzárak reprezentálják, evégett a jeltovábbításhoz 3 vezetékre van szükség.

A teljesen moduláris eszköz hatféle (mindegyikből több)  műveleti dobozból áll, amelyek egy-egy elemi logikai műveletet (NEM, ÉS, VAGY, IMP, EQU, ANT) valósítanak meg. Evégett a műveleti dobozokon a be-/kimeneti logikai értékeket  nem 2, hanem 3 csatlakozóponton kell beállítani úgy, hogy (pl. függőleges elrendezés esetén) az I (igaz, 1) értéket a középső és a felső, a H (hamis, 0) értéket a középső és az alsó pont közötti rövidzár jelenti. (Például az ÉS függvénydoboz kapcsolási rajza az alsó képen látható),

Működés

Az elkészült és ma is működőképes gép legfeljebb 8- (logikai) változós függvények igazságtáblájának meghatározására alkalmas.

Használatához a gépet először „be kell programozni”. Erre szolgál a vezérlőpult, amelyen kapcsolók és lámpasorok, valamit a kivezetett csatlakozóhüvelyek találhatók. A „program” megvalósításához háromeres kábelek szükségesek, amelyek segítségével úgy kell összekötni az egyes elemi függvénydobozok kimeneti csatlakozópontjait a következő doboz egyik bementi pontjával, hogy az elemi logikai függvényekből kialakuljon a vizsgálandó összetett logikai függvény.

Fontos segédeszköz még az úgynevezett variátor (markergép), amely a lehetséges 8 bemeneti ponton egymás után – meghatározott időközönként – felváltva állít be I, illetve H értéket úgy, hogy minden lehetséges logikai variációt kialakít. (Mivel mindegyik bemeneti pont kétféle, vagy I vagy H állapotban lehet, az összes variációk száma 2⁸ = 256.)

Ha elindítjuk a variátort, az utolsó függvénydoboz kimenetén minden egyes bementi kombinációhoz vagy I vagy a H függvényértéket kapunk, attól függően, hogy a középső-felső,  illetve a középső-alsó pontpár között van-e rövidzár. Az összetartozó bemeneti-kimeneti értékek feljegyzésével összeállíthatjuk  a vizsgált függvény igazságtábláját.

Mind a bemeneti, mind a kimeneti értékeket meg is jeleníthetjük úgy, hogy a  függvénydoboz megfelelő pontpárjai közötti rövidzárral bekapcsolunk egy zöld, illetve egy piros lámpát.

Programkészlet

Nincs semmilyen vezérlő rendszere, sem programozást támogató leírása

Minden programot külön huzalozással kell megadni

Történeti érdekességek

Széles körű nemzetközi kapcsolatai révén Kalmár László már az 1950-es évtized közepén felismerte, hogy a jövő a digitális számolóeszközöké, mivel azonban ebben az időben – az érvényben levő KGST megállapodás miatt – hazánkban nem volt szabad foglalkozni sem számítógép tervezésével, sem fejlesztésével, a tilalmat úgy játszotta ki, hogy logikai gép tervezésére kért és kapott lehetőséget, a hozzá nem értő kormányhivataloktól.

Kifejlesztettek agy 8-bites bináris összeadót is, ez azonban sajnálatosan elveszett.

Mindkét eszközt az 1960-as Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be, nagy sikerrel.

Források

Részletes leírás: A szegedi gép rendszerterve

További elképzelések:  Kalmár László géptervei