National-Elliott 803B számítógép

Az angol gyártmányú 803-sorozatból Magyarországra két gép érkezett, ezek voltak nálunk az első félvezetős számítógépek.

Kategória:
Középgép
Technológia:
Egyedi félvezetős
Származás:
import
Gyártó:
Elliott Brothers Ltd., Anglia

Használat

Működési idő:
1961-1970
Működő darabszám:
2
Tipikus alkalmazások:

A korszellemnek megfelelően minden felhasználó intézmény saját jellegzetes feladatait oldotta meg

Üzemi helyek:

Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete (NIM IGÜSZI)

Kohó és Gépipari Minisztérium (KGM) Vaskohászati Igazgatóság

Ár:
kb. 1 millió Ft
Megtekinthető:

Informatika Történeti Kiállítás (nem teljes példány)

Felépítés

Szószervezésű gép: 39 + 1 (paritás) bpW

Központi egység

  • vezérmű:
    • vezérlő (utasításszámláló és értelmező) regiszterek
    • cím-aritmetika
  • főtár: 8 KW ferritgyűrűs RAM (2*4 KW/blokk
  • számolómű:
    • 39 bites akkumulátor-regiszter
    • 38 bites q-regiszter, dupla hosszúságú műveletek elvégzésére
    • lebegőpontos műveletvégző egység
  • csatorna: helyette illesztő áramkörök a külső egységek csatlakoztatására

Periféria

  • háttértárak:
    • legfeljebb 4, egyenként 16 KW kapacitású mágnesszalagos  egység
  • külső eszközök:
    • vezérlőpult
    • sornyomtató, 132 chpl, 120 lpm
    • legfeljebb két 5 / 8 sávos lyukszalag olvasó, 200 chps
    • legfeljebb két 5 / 8 sávos lyukszalag lyukasztó, 100 chps

Működés

A gépi szó két utasítást és egy módosító, „B”-bitet, illetve egy fixpontos vagy lebegőpontos bináris számot tartalmazhatott

A gépi utasítás felépítése:

  • műveleti kód: 6 bit (64 utasítás)
  • címrész: 13 bit (8192 szó megcímzésére)
  • B = 1 esetben az első utasítás címrészével meghatározott tárrekesz tartalma végrehajtás előtt hozzáadódott a második utasításhoz, így indexelést lehetett megvalósítani

Utasítástípusok:

  • belső adatforgalom (akkumulátor – főtár)
  • elemi műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, logikai ÉS)
  • léptetések
  • program vezérlés
  • periféria- és egyéb vezérlő műveletek

Az aktuális utasítás főtárcímét az utasításszámláló regiszter (IC) tartalmazta, megjegyezve, hogy az első vagy  a második utasítás a soron következő. A második utasítás végrehajtása után az IC tartalma automatikusan 1-gyel nőtt; illetve ugró utasítás esetén ennek címe került bele

A paritásbitet a gép beíráskor automatikusan generálta, kiolvasáskor pedig ellenőrizte; hiba esetén leállt

A számolómű 39 bites 2-komplemens fixpontos törtszámokkal [-1 <= x < 1], illetve lebegőpontos számokkal – 31 bites fixpontos tört mantissza, 8 bites, fixpontos egész kitevő [-128 <= e <127] – végzett műveleteket

A műveletek egyik tényezője az akkumulátor mindenkori tartalma, kéttényezős műveletkehez a másik tényezőt a főtár-regiszter tartalmazta, ahová az aktuális című adat a műveleti kód dekódolásával egyidejűleg töltődött be

Az eredmény az akkumulátorban jött létre; ha nem fért bele, „túlcsordulás” hibajelzés keletkezett. A fixpontos műveletek esetén ezt csak a vezérlőpult Overflow lámpája jelezte, lebegőpontos túlcsordulás esetén viszont a FlpOverflow lápa gyulladt ki és  a gép leállt

Műveleti sebességek:

  • 1700 fixpontos „rövid” ips
  • 1100 lebegőpontos „rövid” és 700 „hosszú” ips
  • 40 – 90 fixpontos „hosszú” ips (szorzás, osztás, léptetések)

A lyukszalagos eszközöket közvetlen gépi utasítások vezérelték, ezért működésük folyamán a központi egység „foglalt” állapotban volt
A többi külső egységet (mágnesszalag, sornyomtató) a vezérmű egy előkészítő utasítással aktiválta,  a végrehajtó utasítás kiadása után azonban felszabadult, mert az adatforgalmat  a helyi vezérművek automatikusan bonyolították  le

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: nem volt, a futtatandó  program társzerkezetét a programozónak kellett definiálnia
  • fordítóprogramok:
    • gépi kód értelmező
    • Elliott autokód
    • Algol 60
  • programkönyvtári matematikai szubrutin-készlet (A későbbiekben a két számítóközpontban egymástól függetlenül fejlesztettek ki számos újabb szubrutint, az előforduló bonyolultabb feladatok megoldására; emiatt a két gép már nem volt kompatibilis)
Egyedi programok

Konkrét feladatok megoldására mindkét gépre számos egyedi programot írtak; a  NIM IGÚSZI-ben többek között:

  • Népgazdasági feladatok megoldása (pl. ármátrix elemzése)
  • Építőipari, villamosipari,vegyipari feladatok megoldása
  • Szállítási, optimalizálási és lineáris
    programozási feladatok megoldása, regresszió számítás
  • Ügyvitel-gépesítési feladatok megoldása
  • CDL Prolog fordítóprogram
  • Fordítóprogramok az EMG 830 számítógép számára (DOS, Autokód)
  • Rajzológép (Graphomat) vezérlő programok

Részletes felsorolás:NIM IGÜSZI publikációkk

Történeti érdekességek

Az ország első két, félvezető-alapú számítógépét főleg főhatóságok, kiemelt ipari intézmények és katonai fejlesztő intézmények használták:

  •  az elsőt 1961-ben a NIM IGÜSZI,
  • a másodikat 1963-ban a KGM Vaskohászati Igazgatóság

kapta, majd üzemeltette.

Mivel nem volt operációs rendszerük, valamint csak az alapvető matematikai és periféria-vezérlő rutinokkal rendelkeztek, az egyes feladatok megoldásához szükséges programozási eszközöket is az alkalmazóknak kellett kifejleszteniük, emiatt a két rendszer nem volt kompatibilis.

Források

Részletes ismertetés: Álló Géza: Elliott 803B számítógép

Visszaemlékezés: Álló Géza: Az Elliott (videó)

Az „otthon” története: Havass Miklós: A NIM IGÜSZI Számolóközpont

 


Létrehozva: 2015.12.29. 20:34
Utolsó módosítás: 2024.07.06. 16:30