MESZ-1 számológép

A gép tíz évig szolgálta az oktatást; többek között készült:

• öröknaptár
• egyszerű mondatok fordítása oroszról magyarra
• NB-I-es futballmérkőzések fordulóinak kisorsolása stb.

De végeztek bonyolultabb számításokat is  az egyetem vagy a Beloiannis Híradástechnikai Gyár (BHG) részére.

A prototípus a BME Vezetékes Híradástechnika Tanszékén működött

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára, 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 10.

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 27 bpW

• vezérmű: program-végrehajtó alegység
• főtár:
  • 24 szó kapacitású relésor
  • néhány fixen beépített matematikai állandó
• számolómű:
  • lebegőpontos műveletvégző alegység
  • bináris – decimális konverter

Periféria

• háttértár: a belyukasztott programokat tartalmazó celluloid-lapok
• külső egységek:
  • programbeolvasó egység
  • adatbeíró billentyűzet
  • eredmény-kiíró: átalakított Mercedes villanyírógép

Különálló tápegység: 220 V~ / 60 V=; 6-800 watt.

Működés

A program bináris kódját kézi (bőr)lyukasztóval celluloid-lapokra kellett lyukasztani (lyuk → 1 bit, lyukhely → 0 bit). A programlapot a programbeolvasó két, 720-720 fémérintkezőt tartalmazó, cigarettatárcához hasonlóan egymásra csukódó szigetelőlapja közé helyezve, a lyukaknál az  érintkezők záródtak, amit a gép 1 bitként érzékelt. Egy programlapon csak 45 utasítás fért el, de a lapok száma nem volt korlátozva.

A  program beolvasása után a billentyűzeten decimálisan kellett megadni az adatokat, majd kézzel elindítani a feldolgozást.

A számolómű bináris lebegőpontos számokkal dolgozott, de az eredményeket ugyancsak decimálisan írta ki az írógépen. (Az átváltást a konverter mindkét irányban automatikusan végezte.)

A műveleti sebesség 3-4 ips volt.

Programkészlet

Nem voltak

Nem voltak

Történeti érdekességek

A gép 2000 darab, tízféle, akkor kereskedelmi forgalomban kapható, olcsó, “R”-típusú jelfogóval épült, ami megkönnyítette a karbantartását.

Sajnos, mire a tervező által eredetileg MESZ I-nek nevezett MESZ-1 elkészült, elektromechanikus felépítése miatt már a maga korában is  elavultnak számított: az első hasonló amerikai alkotás húsz évvel, az első, ezerszer gyorsabb elektroncsöves  számítógép 12 évvel előzte meg; az 1950-es évtized második felében pedig már több országban építettek félvezetős számítógépeket is.

Kozma László teljesítménye azért számít mégis rendkívülinek, mert a korabeli telefonközpont-technológiával, a rendelkezésre álló eszközökből, külföldi minták ismerete nélkül építette meg az első működő magyar számológépet. Érdemeinek elismeréseként a washingtoni IEEE Computer Society 1996-ban felvette a Computer Pioneer – a számítógép úttörői – közösségbe.

A gép működéséről csak áttekintő írások maradtak fenn, a működésének részletes dokumentációja — amely például az utasításkészletet is tartalmazza — úgy tűnik, elveszett az évtizedek során. Jelenleg (2024-ben) Németh Krisztián és csapata dolgozik a gép pontos működésének visszafejtésén a gép felépítésének, kábelezésének vizsgálatával. A munkájukról, eredményeikről itt írnak: Jelenlegi 2024-es munkálatok

Források

Történeti és műszaki áttekintés: Kozma László: The New Digital  Computer  Of  The  Polytechnical  University  Budapest

A részletek a Frajka Béla életútja  c. tanulmány MESZ-1 c. pontjában találhatók.