Commodore 264 háziszámítógép-család
A Commodore International Corporation (CI). – az előretörő japán piacot megelőzendő –, olcsó, de hatékony számítógépek kibocsátását határozta el. Az utólag 264-es családnak nevezett csoport első tagja a Commodore 16 (C16; felső kép) lénygében a VIC-20 architektúráját követte, ám közel kétszeres működési sebességgel és hatékonyabb képernyő-kezeléssel, jelentősen olcsóbban. A „zászlóshajó” Commodore Plus/4 (C+4; középső kép) mérsékelt sikerét viszont erősen elhalványította a hasonló, de kisebb méretű házban megjelent, a C16-éval szinte azonos felépítésű, de még olcsóbb Commodore 116-nak (C116; alsó kép) USA-beli sikertelensége, aminek legfőbb oka a „gumi” billentyűzet lehetett.
Az alábbiakban a család mindhárom tagját ismertetjük.
Használat
n.a.
- túlnyomórészt egyéni felhasználók
- kisebb vállalkozások
Mindhárom modell: Informatika Történeti Fórum
Felépítés
Központi egység
Bájt szervezésű gépek: 8 bpB
- vezérmű: MOS 7501/MOS 8501 mikroprocesszor; órajel: 0,89 /1,76 MHz
- központi tárak:
- RAM főtár:
- C16, C116: 16 KB (bővíthető 64 KB-ig)
- C+4: 64 KB (bővíthető 1 MB-ig)
- ROM:
- 32 KB, benne
- 16 KB Commodore BASIC
- 14 KB KERNAL
- 2 KB karakter kódtábla
- C+4:
- +32 KB, benne a „3 Plus 1” alkalmazási program
- +64 KB csatolókártya (cartridge) opcionális
- 32 KB, benne
- DRAM videó és grafikus processzor:
- MOS TED (Text Editing Device); órajel: 2 MHz
- RAM főtár:
- számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU
Periféria
- külső eszközök:
- C16,C+4: billentyűzet (66 gomb + Esc + 4 léptető billentyű)
- C116: chicklet „gumi” billentyűzet
- csatlakozó aljzatok:
- Commodore soros port (IEEE-448) (nyomtató, hajlékonylemez-meghajtó)
- mini-DIN-7, Commodore Datasette (magnókazetta)
- 50 érintkezős ROM-tár bővítő port (cartridge, hajlékonylemez)
- 2× mini-DIN-8 port (botkormány)
- 8 érintkezős audio-videó port (monitor, sztereó hang)
- C16:
- RF csatlakozó (TV antenna bemenethez)
- C+4:
- 24 érintkezős felhasználói port (RS-232) (B/K eszközök)
- C116:
- Reset gomb
A tápfeszültséget (9V AC, 5V DC) külön hálózati adapter állította elő.
Működés
A „minden-egyben” típusú TED processzor vezérelte a képernyőket, a hangadást és a B/K műveleteket, bár a sorvégi túlfutás elkerülése végett csak fél sebességgel működött
- szöveges módban:
- C16: 25 sor, 40 chpl (PETSCII)
- monokróm: 8×8 képpont/karakter
- színes: 8×4 képpont/karakter (X-irányban kettőzve)
- C16: 25 sor, 40 chpl (PETSCII)
- grafikus módban:
- 320×160 képpont, multicolor
- 320×200 képpont, 120 szín + fekete
Hang generátor:
- TED processzorba beépítve két független, 4 oktávos hangcsatorna + fehérzaj generátor
Programkészlet
- operációs rendszer: Commodore BASIC 3.5
- C16, C116: 12 KB RAM szabad BASIC programozásra, 2 KB felhasználható grafikára
- C+4: 60 KB RAM szabad BASIC programozásra, 50 KB felhasználható grafikus feladatokra
- egyéb rendszerprogramok:
- C+4: gépi kódú monitor
Játékprogramok: C16 és C+4
Alkalmazási programok:
- C+4 („3 Plus 1”):
- szövegszerkesztő,
- táblázatkezelő,
- adatbázis-kezelő és
- grafikus programok
Történeti érdekességek
Mind a gyártásban, ind a forgalmazásban nehézségeket okozott, hogy mindhárom modellt egymást követően bocsátották ki, ugyanabban az évben.
A TED processzor erősen melegedett, emiatt hűtőbordára kellett szerelni, és hűtőventillátorra is szükség volt.
A C16 mérsékelt sikerétől eltekintve – az USA piacán a C+4, de különösen a C116 eladásai messze elmaradtak a várakozásoktól,; a KGST országokban azonban meglepően sikeresnek bizonyultak: a C116-ból Németországban ~40 000, a három modellből Magyarországon ~30 000 gép kelt el.
A gépcsalád magyarországi sikerét jórészt a 80-as évek közepén futó iskola-számítógép programnak köszönheti, amelynek keretében központi forrásból több mint 10 000 db C16 és „gumibillentyűs” C116, illetve C+4 gépet vásároltak meg – az előbbi kettőből szerencsére csak néhány darabot; lásd Magyarországon világhírű sorozat 1. rész.
A várt siker elmaradásának okai között szerepelt, hogy – mivel a TED processzor nem ismerte a grafikus (sprite) játék-karaktereket –, a gépcsalád gépein nem futottak a C64-re írt programok; ráadásul a CI megváltoztatta a botkormány és a magnó csatlakozóaljzatot is, így az esetleges áttérni akarók jelentős többletköltségekkel szembesültek.
Létrehozva: 2020.08.16. 18:51
Utolsó módosítás: 2024.07.01. 12:23