Zámori Zoltán

Szakmai tevékenységét a Haditechnikai Intézet fizikai osztályán kezdte (sugárzásmérés, dozimetria). Onnan került a Központi Fizikai Kutató Intézetbe (KFKI) az épülő atomreaktor körül tervezett magfizikai kísérletek méréstechnikai előkészítésére. A kísérletek során itt került kapcsolatba a számítógépek korai változataival. Az automatizálási feladatokra is alkalmas kis számítógépek hazai létrehozásában ösztönző, a felhasználásukban pedig már példaadó szerepe volt.

Közben, kandidátusi fokozatának elnyerése után egy-egy évet ösztöndíjjal Krakkóban és Hamiltonban (Ontario) töltött (magfizikai mérések és mérőeszközök fejlesztése). Itt ismerkedett meg a tudományos célokat szolgáló igazi nagy számítógépekkel, valamint a kis gépek „on-line” felhasználásával.

1972-től három évig a Számítástechnikai és Automatizálási Laboratórium igazgatóhelyetteseként dolgozott Dubnában (SZU), ahol részt vett az oda beszerzett közép-és nagy CDC gépek installálásában. Igazi feladatának azonban e nagy gépek bűvöletébe esett felhasználók megnyerését érezte a sokoldalú és egyre inkább elérhető mini- és — korszak-meghatározó — mikrogépek alkalmazása számára.

Ezt követően a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Intézetében (MSZKI) tudományos főmunkatársként dolgozott.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1985-ben munkásságát (megosztott) Prométheusz Érem adományozásával ismerte el.