Kató Zoltán

1990-ben, a diploma megszerzése után francia állami ösztöndíjat nyert, amelynek segítségével először ún. DEA (Diplôme d’études approfondies – francia post-master’s) diplomát szerzett 1991-ben a nizzai egyetemen, majd az év őszén megkezdte doktori tanulmányait az INRIA-Sophia Antipolis kutatóintézetben, amelyet 1994-ben kitüntetéses PhD fokozat megszerzésével zárt. Ezután több rangos külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt kutató, illetve vendégoktató (Hong Kong University of Science and Technology (HKUST), Hongkong; Centrum Wiskunde & Informatica (CWI), Amszterdam; National University of Singapore (NUS), Szingapúr).

2002-ben hazatelepedett és azóta a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) oktató, 2015 óta professzora. Vendégoktatóként a határon túli Selye János Egyetem (Komárom, Szlovákia) professzora.

Kutatási területe a számítógépes látás és képfeldolgozás, ezen belül eredményeket ért el a Markov képmodellezésben a távérzékelés és a mikroszkópia területeken. Variációs módszereket dolgozott ki képszegmentálásra, illetve újszerű 2D és 3D képregisztrációs eljárásokat fejlesztett ki, melyeket sikeresen alkalmaztak orvosi képek esetében. A nem pontalapú képi megfeleltetések területén elért eredményei lehetővé tették újszerű kamera helyzetmeghatározó módszerek kidolgozását, illetve sík alakzatok 3D-s rekonstrukcióját, amelyeket ipari projektben alkalmaztak. Kutatómunkáját Nemzeti Kiválóság díjjal ismerték el 2015-ben. Tanítványai is számos díjat nyertek.

Tagja az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) Signal Processing Society-nak (2007 óta Senior Member); 4 éven át Magyarország szavazati jogú képviselője volt az IAPR-ben (International Association of Pattern Recognition – Nemzetközi Alakfelismerési Társaság). 2021-től ELLIS (European Laboratory for Learning and Intelligent Society) tag. Alapító tagja, majd 2011-15 között elnöke és elnökségi tagja a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) keretében alakult magyar Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társaságának (KÉPAF) – ezen tevékenységét az NJSZT Neumann-díjjal is elismerte (2023). 2011 óta szavazati jogú tagja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Informatikai Tudományos Bizottságának; illetve 2021-2024 között az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) informatika–villamosmérnöki zsűri elnöke.