Villamos Automatika Tervező Intézet

Eredetileg irányítástechnikai rendszerek egyedi és sorozatgyártmányainak tervezésére hozták létre, de a feladatkör kibővült gyártásra, szerelésre, üzembe helyezésre és szervizelésre is. Ezeken túl fővállalkozóként sok hazai és külföldi szerelést is végeztek (pl. TVK, Dunai Vasmű, Illmenaui Porcelángyár, Leuna Werke)

Az intézet, elnevezése ellenére, vállalati formában működött, tevékenysége 8 területre osztható:

Szerszámgép-vezérlés, amely kiterjedt az ipari automatikákra is. Központja az Ó utcában volt, Bánhegyi Ottó vezetésével. Sok fejlesztésük közül legjelentősebb az NC, majd CNC szerszámgép vezérlő UNIMERIC család, melyből a mai napig üzemel még közel 40 darab, Szlovákiában és Lengyelországban. Évente 10 darab készült belőle.

Lyukszalag előkészítő: Ez a Prepamat nevű készülék, amely egy lyukszalag író és olvasó periféria volt (a magyar Teletype), majd ebből lett egy Practicomp nevű számítógép. A Prepamatból évente több száz darabot gyártottak. Volt on-line változata is a Practicomp számítógép konzoljaként. Később a lyukszalagot MOM gyártmányú 8″ floppylemezre cserélték ki, ettől kezdve lett Floppymat a neve.

Számítógép: Vilati tervezte és gyártotta 1973-tól a Practicomp 4000 számítógépet, az első teljesen magyar tervezésű, sorozatban gyártott 3. generációs (integrált áramkörökből felépülő) számítógépe. 32 bites struktúrája, 96 bites lebegőpontos aritmetikai koprocesszora nagy-pontosságú műszaki tudományos felhasználásokra javasolta, ehelyett azonban a vállalati ügyviteli, folyamatvezérlési, oktatási szövegfeldolgozási feladatokra használták az elkészült mintegy 100 darabot. Legnagyobb felhasználója a Magyar Néphadsereg volt.

Hajtások, ami további három területre osztható:

Hajtás-fejlesztési osztály, amely a Népfürdő utcában volt. Itt kezdte tervező-fejlesztő mérnöki pályáját Dr. Jeszenszky Sándor – aki később a vállalat műszaki igazgatója, majd fejlesztési főmérnöke lett – kezdetben Ward Leonard hajtásokat fejlesztettek, amplidines, majd tranzisztoros szabályozókkal. 1963-ban már tirisztoros egyenáramú hajtásokat készítettek, ami 1965-ben a Nemzetközi Vásáron nagy áttörést jelentett.

Hajtástervezési osztály, hagyományos aszinkron motoros és a fejlesztési osztály által kidolgozott szabályozott hajtások tervezésével, adott technológiákhoz adaptálásával. Vezérléstechnikai osztály, ahol technológiavezérléseket terveztek, többek között mezőgazdasági és élelmiszeripari gépekhez.

További ismert VILATI termék volt a paradicsom-feldolgozó gép. Később bármilyen gyümölcsre használható alakították, általában egzotikus gyümölcsökhöz, gyümölcslé készítésére. Komoly export cikk volt, főleg arab országokba. Ennek vezérlőpultja már formatervezett volt, a formatervező körökben elismert és díjazott Karmazsin László tervezte. Itt készült a VILATI fejlesztésű (EMG gyártmányú) moduláris rendszerű, EDS 4000 (statomat) digitális vezérlő család, amely a relés vezérlések kiváltására szolgált, dugaszolható tokozott, ipari alkalmazásra tervezett elemekkel.

Folyamatszabályozás: Telemechanikai rendszerek készítése az olaj- és gázipar számára.

Forgalomirányítás: Fiskars licence alapján, majd saját fejlesztésű berendezésekkel Budapesten és más vidéki nagyvárosokban a közlekedési lámpák működtetése.

Logikai rendszertervezés: Tóth Tivadar vezetésével a Váci úton volt. önálló profilja volt többek között a magas raktárak vezérlése, szervezése, de az utas-tájékoztatás (pl. Ferihegyi repülőtér utas-tájékoztatója) és más főosztályokra is bedolgoztak.

Egyebek: Sugárzásmérő, IC teszter, villanyújság, de ide sorolható a svájci Schmid cég licence alapján gyártott automata tekepálya, amelyből nyugat Európába is sokat szállítottak. Ennek az volt a jelentősége, hogy akkoriban egy cég annyi építőelemet importálhatott, amennyi exportja volt. A tőkés export lehetővé tette minőségi építőelemek importálását és a legfejlettebb technológiák alkalmazását. A 80-as években az Expressz vasútijegy-árusító automatából (pénztári terminálból) rengeteget értékesítettek a Szovjetunióban.

A cég 1967-ben alakult meg VILATI Irányítástechnikai Berendezések Gyára néven, Egerben (Faiskola utca 8.). Neve először 1978-ban Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalatra, majd 1985-ben VILATI Automatika Vállalatra változott.1992 tavaszán, a korábban államigazgatási felügyelet alá helyezett vállalattal szemben, a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság csődeljárást kezdeményezett. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1993. november 24.-i határozatával döntött a VILATI Automatika Vállalat részvénytársasággá alakításáról. A 100%-os állami tulajdonú vállalatként 1993. november 30-ával megalakult a VILATI Automatika Rt. többségi részvényét 1998-ban szerezte meg, az 1992-ben a Vilati Automatika Vállalat és a Micronetics Európa Rt. által alapított, de még ugyanazon évben a WALLIS Rt. tulajdonába került MVA Micronetics-Vilati Automatizálási Részvénytársaság (MVA Rt.). A részvénytöbbség megszerzését követően az MVA Micronetics-Vilati Automatizálási Rt. szervezetébe olvasztotta a Vilati Automatika Rt.-t és a Vilati Automatizálási és Telekommunikációs Részvénytársaság – (rövidítve: Vilati Rt.) – nevet vette fel. A 100 %-ban Wallis Rt. tulajdonában álló társaság négy divízióból és több leányvállalatból álló holdingként működött, folytatva a hagyományos, és az időközben megkezdett új tevékenységeket. Az egyik leányvállalata a német karlsruhei céggel a Kreutler céggel alapított Kreutler Vilati Systems Kft. (KVS) amely többek között megnyerte a országos rendőrségi bevetési rendszer kiépítését. A 2006-tól zártkörű részvénytársasági formában működő VILATI Automatizálási és Telekommunikációs Zrt. – (VILATI Zrt.) – 2009-ben került a NAVIGATOR INFORMATIKA Üzleti Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. – (NAVIGATOR INFORMATIKA Zrt.) – tulajdonába.

Az 50-es években jutott el a szerszámgépek automatizálása olyan fokra, hogy különvált maga a villamos vezérlő berendezés és a technológiai egység. Ez egy önálló gyártási profilt jelentett, ezért a Ganz Villamossági gyáron belül létrehoztak egy külön egységet, a Villamos Vezérlő Berendezések Gyárát. Az 50-es évek profiltisztítása (lényege: tilos volt egy cégnek nem profiljába illő dolgot gyártani) következtében átkerültek a TRANSZVILL-hoz (az államosított német AEG-hez). Hozzácsatolták azt a tervező csoportot is, amelyik már ezeknek a berendezéseknek a tervezésével foglalkozott, TRANSZVILL Tervező Iroda néven. (Önálló telephelyük volt Budán a Ganz utcában). Ők végezték a tervezést, míg a TRANSZVILL a gyártást a Csata utca 8-ban. 1958. július 1-jén vezetőségi viták miatt a Tervező Iroda kivált az anyacégből és csatlakozott a Villamos Állomásszerelő Vállalathoz (VÁV), VÁVATI (Villamos Állomásszerelő Vállalat Tervező Iroda) néven,

Szentiványi Tibor ötlete alapján, egy hajlékony-lemezes memória-tároló (a mai floppy őse), amit Bánhegyi Ottó és munkatársai kezdték el fejleszteni még a Telefongyárban. Amikor ott a fejlesztést felfüggesztették Bánhegyi Ottó vezetésével a VILATI-ban folytatták a munkát. Tovább dolgoztak a hajlékony lemezes memórián, már nem voltak túl messze egy gyártásképes megoldástól, amikor megjelentek a 8″-os papír-tasakos floppy-k, amelyek nagyon gyorsan elterjedtek az egész világon és kiszorítottak minden más forgó-lemezes memóriát a piacról.

1977.:  2500 főt, ebből 1000-1200 volt az egri gyár létszáma

az igazgatóság, Bp. 1012 Krisztina krt. 55.-ben a KGMTI (Kohó és Gépipari Minisztérium Tervező irodái) épületének az 5. emeletén volt. (1990-től Matáv székház).

Ilyen (is) volt abban az időben:

Budapesten rengeteg telephelyük volt, többek között, VI. ker. Ó utcában, XIII ker. Népfürdő utcában és Váci úton, II. ker. Bíró utcában és még számos helyen. 1967-ben Egerben a Faiskola utca 8-ban, Vilati Irányítástechnikai Berendezések Gyára néven, megkezdték a gyártást, Dr. Renn Oszkár műszaki igazgató vezetésével. Budapesten elkezdték egy saját székház építését is a Vár oldalában, a Logodi utcában, de ez csak az alapozásig jutott el a rendszerváltás bekövetkeztéig.

Az 1989-es BNV megjelenés ld. Computer world Számítástechnika1989 24-1 szám