Hivatkozási név: OSZK

Országos Széchenyi Könyvtár

Típus:
Hivatal
Alapítás időpontja:
1802
Címe:
Budavári Palota F épület
Alapítók:
  • Széchenyi Ferenc - gróf
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára.

    Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.

    Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

    • Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeit.
    • Biztosítja a közvetlen hozzáférést saját és – központi nyilvántartások koordinátoraként – más intézmények gyűjteményeihez.
    • Könyvtári szolgálata folyamatosan megújított tartalommal és eszközparkkal áll a használók rendelkezésére.
    • Más intézményekkel együttműködve vezető és/vagy koordináló szerepet játszik, illetve részt vesz a rögzített kulturális és szellemi örökség feltárására és megőrzésére irányuló programokban.
    • A nemzeti könyvtár a forrás értékű alapkutatásoknak és az ezekre épülő
      tudományos igényű értékelő munkák egyik gyűjtőpontja, a magyar vonatkozású humántudományi kutatásoknak kiinduló forrásgyűjteménye.
    • Nemzeti könyvtári feladatainak teljesítése érdekében aktív kapcsolatokat ápol a határon túli magyar könyvtárakkal.
    • Nemzetközi kapcsolatai révén a nemzeti bibliográfiai számbavétel kiteljesítésére törekszik, közvetíti a magyar könyvtárakról és könyvtörténetről szóló információkat, valamint aktív szerepet vállal a The European Library-vel való együttműködésben és az Európai Digitális Könyvtár létrehozásában.
    • A Könyvtári Intézet tevékenységén keresztül biztosítja könyvtárak – a tudásalapú társadalom meghatározó alapintézményeinek – fejlesztését, működésük és szolgáltatásaik valós igényekhez alakítását, a társadalomban elfoglalt helyük megerősítését, valamint szakmapolitikai támogatását.
    Felső vezetői
    • Miller Lajos, Elnök 1803-1815
    • Monok István, főigazagató 1999.2009
    • Hammerstein Judit, Elnök 2019-2020
    • Rózsa Dávid, Elnök 2020-
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

     

    • A gyűjtemény teljesebbé tétele a gyűjtőköri szabályzat korszerűsítésével és rendszeres gyarapítással, valamint az állomány megóvása.
    • A nemzeti könyvtár teljes állományának hozzáférhetővé tétele elektronikus állományfeltáró eszközök segítségével a stratégiai periódus végére.
    • Minőségi szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy a kutatók, az oktatásban részt vevők és más felhasználók egyszerűen és megbízhatóan érjék el saját gyűjteményünk és más könyvtárak tartalmait.
    • Aktív koordinációs szerep vállalása a magyar könyvtári rendszeren belül más intézményekkel összehangolt szolgáltatások fejlesztésével.
    • Az elektronikus dokumentumok kezelésének kompetencia központjaként országos vezető szerepkör kereteinek kialakítása és intézményi szintű belső fejlesztés.
    • Tudományos könyvtárként a gyűjtőkörbe tartozó kulturális javak kutatása, tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele.
    • A nemzeti bibliográfia rendszerének teljessé tétele, könyv- és könyvtártörténeti alapkutatások végzése.
    • A közönségkapcsolati tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése annak érdekében, hogy a nemzeti könyvtár nyitott, vonzó és együttműködésre kész arculatot mutasson partnereinek.
    • Szervezeti és személyzeti fejlesztés, korszerű humánpolitika a stratégiai célkitűzések végrehajtása érdekében.
    • Informatikai és gazdasági háttér biztosítása a könyvtár működőképessége, tevékenységének bővítése és fejlesztése érdekében.
    • A könyvtáraknak, a könyvtári rendszernek és a könyvtárosoknak nyújtandó központi szolgáltatások kialakítása és stratégiai fejlesztések a Könyvtári Intézet tevékenységén keresztül.

     

    Érdekességek

    Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.
    A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.

    Forrásmunkák

    Létrehozva: 2020.12.10. 19:50
    Utolsó módosítás: 2023.11.10. 21:14