MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet

Az ENIAC-hoz hasonló elektronikus számítógép kifejlesztése

Késleltető művonalas memória kísérletek.

Tarján Rezső vezetésével 1955-ben alakult egy osztály a számítógép-memóriákkal és a kibernetikával (akkoriban a kibernetika szóval jelölték a számítástechnikát [informatikát]) foglalkozott, hamarosan kidolgozták a magnetostriktív, nikkel, művonalas memóriát. Jelentős szerepet kapott a ferritmemória kutatása és a mágnesdobos memória fejlesztése is. 1956-ban innen távozott egy csoport, melyből megalakult az MTA Kibernetikai Kutatócsoportja (MTA KKCS). Ez az intézet lett a hazai számítástechnika bölcsője.

Műszerkölcsönzés, mérőműszerek kalibrálása, mérés-kalibrálás stb.

Késleltető művonalas memóriával kísérleteztek

Különféle kibernetikai kutatások

Kísérleteztek transfluxorokkal

Népgazdasági terv-számítások

Nyelvstatisztikai vizsgálatok

Az Erzsébet híd méretezésének az ellenőrzése

Az autófuvarozás optimalizálása

Az MTA MÉMI-ből 1956-ban vált ki a MTA KKCS amely az M3 építését, fejlesztést végezte.

Az MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet megalakulása után az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején a kezdeti kutatóintézeti jelleget felváltotta az intézet fejlesztésének 10 éves koncepciójára alapozott szolgáltatási profil- és a nyereségorientáltság. Végül kialakult egy komplex műszer- és méréstechnikai szolgáltató központ, amely országos szinten nyújt a teljes gazdaság részére (kutatóintézetektől az ipari minőségellenőrző laboratóriumokig) műszerügyi szolgáltatásokat. Ekkor változott az intézmény neve Műszerügyi Szolgálatra. A rendszerváltáskor a szolgálat MTA-MMSZ Kft.-vé vált, majd tulajdonosi döntés alapján beolvadt az MMSZ-2000 Kft.-be, mint jogutódba (hosszú ideig, a ’80-es évektől rendszerváltás után is Kiss József (korábban BME Műszer tanszéki oktató) volt az igazgatója).