IBM Magyarországi kft.
Az adatfeldolgozási gépek túlnyomó részét, a lyukkártyázó gépeket, adatfeldolgozó gépeket, táblázó gépeket az IBM-től bérelte a magyar kormány, ezért ezek karbantartásához, tartalék alkatrész ellátásához jelen kellett lennie a hazai piacon.
- Sándorfi Gyula, igazgató 1936-1951
- Makai Tivadar, megbízott igazgató 1961-1957
- Boldis István, vezérigazgató 1957-1968
- Kertész Ádám, vezérigazgató 1968-1971
- Brányik Tamásné (Zsuzsa), vezérigazgató 1971-1992
- Straub Elek, vezérigazgató 1992-1997
- Veres Gábor, igazgató
- Horváth Róbert, vezérigazgató 1997-től
- Paál Péter, vezérigazgató 2004-2011
- Veres Zsolt, vezérigazgató 2011-2015
- Benedek Péter , vezérigazgató 2015-2017
- Rehus Péter, vezérigazgató 2017-
- Benyó Gusztáv, 1950-1960 évek
- Barna László, 1950-1960 évek
- Berg Mária, 1950-1960 évek
- Császár László, 1950-1960 évek
- Gaáz Tibor, 1950-1960 évek
- Kertész Ádám, 1950-1960 évek
- Könyves Tóth Pál, 1950-1960 évek
- Melega Mária, 1950-1960 évek
- Osváth György, 1950-1960 évek
- Quittner Judit, 1960 évek közepétől
- Thuróczy Frigyes, 1950-1960 évek
- Török Pálma, 1950-1960 évek
- Váradi Ernő, 1950-1960 évek
Lyukkártyázó gépek, táblázó gépek, szorterek, gömbfejes írógép, második generációs elektronikus számítógépek, harmadik generációs elektronikus számítógépek, IBM/360, IBM/370, nagyszámítógépek.
Az 1936-os megalapulást (kezdetben Watson Electrical Bookkeeping Ltd. néven) követően a II. világháború alatt leégett az iroda, de hamarosan megtörtént az újjáépítés és újraindult az élet. 1947-ben felvette a vállalat az International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. nevet. 1966-ban egyesítették a vállalatot a Lotus közép-európai képviseletével. A vállalat a PC üzletágát 2004-ben eladta a LENOVO-nak
A számítástechnika kialakulásában itthon azért volt fontos szerepe, mert elég nagy mennyiségben biztosította azt, hogy számítástechnikai irodalmat lehetett beszerezni az IBM-en keresztül, illetve előadásaira, tanfolyamaira lehetett járni. A másik jelentőség, ami közvetetten alakult ki, hogy a közismert később ESZR néven megvalósuló Keleti Számítógépes Fejlesztés alapjában véve IBM gépekre alapozódott, ami nem mást jelentett, mint az IBM meglévő gépeinek lemásolása.
Sándorfi Gyula 1951-től börtönbe került, 1956-ban távozott Magyarországról, Párizsban az ottani IBM vezetője lett.
1953. Az IBM-et a KSH felügyelete alá osztják be, ám megmarad amerikai tulajdonban
Boldis Istvánt a ROECE (Regional Office Europe Central and East) jóváhagyásával választották vezérigazgatóvá.
- IBM Magyarország története
- Az IBM az 50-es, 60-as években Magyarországon
- Az IBM múltja, jelene és jövője (1. rész)
- Az IBM múltja, jelene és jövője (2. rész)
- Az IBM relikviák történetei
- Az IBM története
- IBM iTF rendezvény 2011. december 14.
- IBM 3420
- IBM 1311
- IBM 3278
- IBM 1311
- IBM 1403 nyomtató
- A számítástechnika kezdetei Magyarországon
- IBM Hungary is the giant computer company’s window on the East. (Los Angeles Times, Oct. 9, 1990 12 AM, By BART ZIEGLER)
- A KSH birodalom
Létrehozva: 2016.07.03. 14:39
Utolsó módosítás: 2023.03.16. 09:05