Központi Statisztikai Hivatal
Feladatait a statisztikai törvény határozza meg: országos adat-felvételezés, adatfeldolgozás, tájékoztatás. 1952-től, ill. 1969-től a Hivatal kapta meg a számítástechnikai alkalmazások koordinálásának feladatát is
- Keleti Károly, Alapító vezető 1867-1892
- Péter György, elnök 1948-1969
- Huszár István, elnök 1969-1973
- Bálint József, elnök 1973- 1979
- Nyitrai Ferencné Gondos Vera, elnök 1979-1989
- Hoós János, elnök 1989-1990
- Vukovich György, elnök 1990-1995
- Katona Tamás, elnök 1995-1998
- Mellár Tamás, elnök 1998-2003
- Pukli Péter, elnök 2009-2009
- Belyó Pál, elnök 2009-2010
- Vukovich Gabriella, elnök 2010-
- Pesti Lajos, főosztályvezető, majd elnökhelyettes
- Ormai László, főosztályvezető, számítástechnika felelőse Számítástechnikai igazgató
- Botka Zoltán,
- Könyves Tóth Pál, tanácsadó
- Varga Lajos, számítástechnikai főosztályvezető
1867. május 25-én létrehozták a KSH elődjeként a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai ügyosztályát (III. osztály, 5. szakosztály) hozták létre.
1869. Elfogadják az első magyar népszámlálási törvényt, amely a népszámlálás lebonyolítását a KSH elődintézmény KSH Számítástechnikai laboratóriumfeladatává teszi.
1871. április 18-án jóváhagyták az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal ügyrendjét.
1887-ben ebből az intézményből Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal lett. Élén igazgató állt, az intézmény vezetőjét 1929-től illeti meg az elnöki cím. Feladatait a statisztikai törvény határozza meg: országos adatfelvételezés, adatfeldolgozás, tájékoztatás.
1993. Megszűnik a KSH elnökének országos szakmai felügyelete a számítástechnikai alkalmazások felett.
1930, Az első olyan magyarországi népszámlálás, amelyen gépek segítségét veszik igénybe. A KSH a Hollerith-féle lyukkártyás gép James Powers által továbbfejlesztett változatából rendelt. Az egyéni számlálólapokon lévő információkat huszonnégy darab billentyűs lyukasztógép vitte át a gépkártyákra, két darab egy számlálószerkezetes és három darab négy számlálószerkezetes rendezőgép pedig a számlálási és szortírozási munkákat végezte. Az új módszerrel lehetővé vált a korábbiaknál sokkal finomabb osztályozás, tetszőleges számú kombináció képzése és az eredmények gyorsabb publikálása.
1949. A KSH 6 főosztályból, ezeken belül osztályokból állt. A következő években ezek száma folytonosan változott.
A kilencedik népszámlálás eszmei időpontja 1948. december 31. A népszámlálás és azzal együtt az épület-, és lakásösszeírás adatainak feldolgozása akkor már elképzelhetetlen volt „hagyományos” módon, sok-sok munkatárs több évi kézi munkájával. Erre tekintettel a KSH a Kormány felhatalmazásával megvásárolhatott egy nagy kapacitású IBM lyukkártyagép-parkot és ennek üzemeltetésére megalapította a Hollerith-gépekkel felszerelt Népszámlálási Gépi Adatfeldolgozási Osztályt (GAO), amely vezetője 1952-ig Pesti Lajos. A gépesítés céljából felépült a KSH Buday László utca 1–3 szám alatti épülete. A hivatal alkalmazottainak létszáma 733 főre növekedett.
A Gépi Adatfeldolgozási Osztály a feladatát, nevezetesen, hogy az összeírás során nyert adatállományt – a Hivatal Népszámlálási Főosztályával szoros együttműködésben – „gépre szervezze”, s a kívánalmaknak megfelelően az előírt határidőre feldolgozza, sikeresen teljesítette.
Az Osztály a népszámlálási munkák befejeztével egy újabb jelentős állami feladatot kapott. Az Országos Tervhivatal ugyanis úgy látta jónak, hogy az első ötéves terv /1950-1954/ összeállításához a gazdálkodó szervezetektől bekért adatok feldolgozását a megfelelő gépi kapacitással és kellő szakmai tapasztalattal rendelkező KSH részleg végezze el.
Az 1949. évi népszámlálási munkák teljes befejezese után megkezdődött a KSH szakmai, ágazati /ipari, építőipari, mezőgazdasági, népmozgalmi, egészségügyi stb./ főosztályain a rendszeres adatgyűjtések „gépre szervezése”.
A Hivatal a Gépi Adatfeldolgozási Osztály keretében létrehozott egy kisebb csoportot, amely a továbbiakban nem csak szervezte a meglevő gépállomány igényeknek jobban megfelelő elosztását, hanem a Pénzügyminisztériumtól kapott központi devizakeretből IBM, illetve Bull lyukkártyagépek bérlését is lehetővé tette számos intézmény és vállalat számára. A gépekkel való gazdálkodáson túl a felhasználók számára tanfolyamokat szervezett, illetve tanácsadással szolgált.
1951. Létre jött a SGAGI (Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Gazdasági Iroda).
Miután a nagy mennyiségű adat feldolgozása jelentős technikai segítséget igényelt, a KSH lett Magyarország legnagyobb lyukkártyagép felhasználója, ezért 1952-ben megkapta feladatnak a magyar lyukkártya géppark munkájának koordinálását, majd 1969-ben a magyar számítástechnikai alkalmazások fejlesztésének koordinálását is. E célból széles intézményrendszert alakított ki: OÜF, SGAV (később SZÜV), Infelor, SZÁMOK, OSZV (utóbbi három együttesen később Számalk), SKV, ÁSZSZ, SOFTINVEST (részben), illetve a KSH-n belül hozott létre a számítástechnikával foglakozó részlegeket (KSH OSZI, KSH SZAI, KSH Szám: Labor, KSH SZTI) és kialakította a saját számítóközpontját (KSH SZK).
- A számítástechnika kezdetei Magyarországon
- A KSH és a számítástechnika (1960-1965)
- A KSH szerepe a számítástechnika irányításában
- Pesti Lajos visszaemlékezés 2009-ben
- KSH szervezet és működése 1867-2002-ig
- Beszélgetés Ormai Lászlóval
- Ormai László portré 2019.
- Ormai László előadása a gépi adatfeldolgozásról 2012.
- Hiteles helyek 2014.
- Adalékok a magyar számítástechnika történetéhez, 1959-1969
- Emlékek a KSH Ural-2 számítóközpontjáról
- A számítástudomány mértani helye
- Az adatvédelmi törvény előzményei a KSH-ban
- A KSH birodalom
- KSH múlt-kezdetek-történelem
Létrehozva: 2016.06.19. 17:33
Utolsó módosítás: 2024.05.16. 14:24