Szeretettel köszöntjük a 90. életévét betöltő Szentgyörgyi Zsuzsát

A villamosmérnök, nukleáris szakmérnök, egyetemi doktor Szentgyörgyi Zsuzsa életpályája sokszínű: volt ipari mérnök, tudományos kutató, államigazgatási középvezető. A számítástechnikával 1965-ben került kapcsolatba, amikor kinevezték az MTA Automatizálási Kutató Intézetében (később: SZTAKI) tudományos titkárnak. (E szellemi műhelyről, ahol 1981-ig dolgozott – „A sziget” címmel – forrásértékű művében emlékezik meg.) 1981–1990 között az MTA Központi Hivatalában, valamint az Ipari Minisztériumban az ipar és a kutatás-fejlesztés közötti kapcsolat koordinálásával foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik az első, s máig egyetlen angol nyelvű tanulmány (A short history of computing in Hungary), mely egy rangos amerikai szakfolyóiratban (IEEE Annals of the History of Computing) jelent meg 1999-ben.

Nyugdíjba vonulása után több ezer oldalnyi tudományos ismeretterjesztő cikk szerzője, több tucat könyv írója, társszerzője, szerkesztője.

Életéről, sokoldalú munkásságáról két könyv is napvilágot látott. Kilencvenedik életévéhez közeledve, 2024 végén „Emlékforgácsok” címmel megjelent karcsú kötetében saját és családja történetét idézi fel. Közel tíz évvel korábban, a Typotex Kiadó „Életutak” sorozatában a hetedik tag („A hetedik te magad légy” címmel) főszereplője szintén ő. Az életéből szemelvényeket tartalmazó kötet előszavában feltett kérdésére – „Mi vagyok hát, mennyire jelentek értéket?” – életműve mellett számos kitüntetése (melyek közül a Magyar Mérnök Akadémiától kapott Techné éremre a legbüszkébb) megválaszol helyette.

Isten éltesse a kilencvenéves Szentgyörgyi Zsuzsát!