ICT 1905 számítógép

n.a.

Hazánkban elsőként a KFKI vásárolt egy  ICT 1905 gépet 1964-ben; később a KSH, valamint a Csepeli Vas és Fémművek is beszerzett egy-egy példányt.

1968-ban az Országos Vezetőképző Központ kapott egy ICL 1906 számítógépet.

1969-ben a NIM IGÜSZI a Gyógyszeripari Egyesüléssel együtt vásárolt egy ICL 1903A számítógépet; ez a NIM megszűnésével (1984) a Szenzor Szervezési Vállalathoz került.

Informatika Történeti Kiállítás

Felépítés

Központi egység

Szó szervezésű gép: 24 bpW

• vezérmű:  1905 processzor
  • 8 általános regiszter (24 bit),  köztük 3 indexregiszter
  • egy 48 bites lebegőpontos regiszter
• főtár: 32 KW ferritgyűrűs tár, 1 KW-s lapokból
  • ciklusidő 2 μs
  • automatikus paritás-ellenőrzés
• számolómű:
  • fixpontos / decimális ALU
  • külön lebegőpontos aritmetika
• csatorna:
  • 18 kis sebességű interfész
  • 5 gyors  interfész

Periféria

• háttértár:
  • 7 sávos ½”-os mágnesszalag
  • 7,25 MB cserélhető mágneslemez
• külső eszközök:
  • vezérlő konzol írógép
  • 8 sávos lyukszalag olvasó és  -lyukasztó
  • lyukkártya olvasó és- lyukasztó

A központi egység részletes leírása: Central Processor (angol)

Működés

A  multiprogramozható processzor egyidejűleg 4 program-taskot tudott futtatni, miközben mind a lassú, mind a gyors periférikus eszközöket is mindegyik csatornán  párhuzamosan kezelte, időosztásos rendszerben.

“Az adatátviteli műveletek 6 μs késleltetéssel indultak” — ez a nem túl precíz fogalmazás valószínűleg az időosztás ciklusidejét jelenti.

A számolómű

• 24 bites  2-komplemens fixpontos bináris számokkal,
• 47 bites  lebegőpontos számokkal (38 bites 2-komplemens mantissza, 9 bites fixpontos egész kitevő), illetve
• 6 bites karakterekkel (4 chpW)

végzett műveleteket.

Művelettípusok:

• fixpontos és lebegőpontos alapműveletek
• decimális alapműveletek (automatikus konverzió)
• karakteres műveletek

Programkészlet

• operációs rendszer:
  • Executive (ICT fejlesztés)
  • George-3
• programnyelvek:
  • PlLAN assembler
  • Fortran 66
  • Algol 60
  • Cobol

A gépcsaládhoz számos alkalmazási programcsoamgot is kifejlesztettek; néhány példa:

• Scan – raktár-nyilvántartási rendszer
• Pert – projekt tervezési és a megvalósítást segítő rendszer
• Prosper – pénzügyi tervezőrendszer
• NIMMS – termelésirányítási rendszer
• ComPay– vállalati bérelszámolási rendszer
• DataDrive and DataView – nagy adatállományokat kezelő rendszer
• Find – adat-visszakereső rendszer nagy adatállományokhoz stb.

Ezeket igény szerint szállították a gépekkel együtt

Történeti érdekességek

Az 1900-as sorozat annak is köszönheti sikerét, hogy az operációs rendszerek kiváló multiprogramozási képességekkel rendelkeztek.

Az 1960-as és ’70-es évtizedben az ICL számos továbbfejlesztett változatot bocsátott ki (1990A, E, F S, T), az eladott licencek alapján pedig több cég gyártotta a klónokat; többek között a lengyel Elwro cég (Wroclaw) 1971-1978 között forgalmazott ODRA 1300-as gépcsaládja is kompatibilis volt az 1900-as gépcsaláddal.

Források

Rövid méltatás: A jövő múltja, 96. oldal

A sorozat történeti és részletes műszaki leírása: ICT 1900 series (angol)