Országos Korszerűsített Számítógépes Ingatlannyilvántartási Rendszer

Országos Korszerűsített Számítógépes Ingatlannyilvántartási Rendszer

Államigazgatás

Számki

MÉM OFTH GAK

fejlesztés: 1975-1978
használatban: 1988-ig

dr. Vámos Ferenc (főosztályvezető, Számki)

Kertészné Gérecz Eszter (témavezető, Számki)

Ballya Éva, Hoffmann Andrea, Lámi Anikó (adatelőkészítés, tervezés, fejlesztés)

Beczkay Zsuzsa, Bidó Zsuzsa, Csáki Zsuzsa, Koczka Judit, dr. Major Péter, Vedres Éva (fejlesztés, üzemeltetés, dokumentálás)

Földvári Iván, Rajki Péter (terminálhálózat tervezés)

MÉM OFTH

Földhivatalok (megyei és járási szinten)

A rendszer célja az 1960-as években létrehozott, IBM 360/40-es gépen külön törzsállományt képező földnyilvántartási, ingatlannyilvántartási földrészletekre és az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó adatoknak - az 1971. és 1972. évi törvényi szabályozás követelményeinek megfelelő - egységes adatbázis-szervezésű ingatlannyilvántartási rendszerben történő létrehozása és üzemeltetése volt az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) 1976-ban installált korszerű gépparkján.
Az egységes országos rendszert az 1042/ 1971. Korm. sz. határozat, ill. a 29/ 1971. Korm. sz. rendelet, valamint az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet elvárásai alapján kellett létrehozni. A számítógépes rendszer korszerűsítésének és továbbfejlesztésének lehetőségét az ÁSZSZ eszközbázisa teremtette meg a SZÁMKI és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal Gépi Adatfeldolgozó Központja (MÉM OFTH GAK) közös kutatási, fejlesztési tevékenysége keretében.

Az új egységes ingatlannyilvántartási rendszer a hagyományos, indexelt szekvenciális IBM-es rendszer tapasztalatainak felhasználásával az ÁSZSZ-ben rendelkezésre álló Interscan 2100 és Honeywell 66/60-as típusú számítógépeken valósult meg. Az egységes, adatbázis-szervezésű ingatlannyilvántartási rendszer feladata volt, hogy megoldja a korábban tárolt adatkör bővítése mellett a nyilvántartásban levő összes adat közös törzsállományban történő egységes kezelését.
Meg kellett oldani az országos szintű elemzések, kimutatások előállítását, az országos szintű keresések megoldását biztosító adatbázis kialakítását annak ellenére, hogy a közigazgatás határos felhasználást továbbra is lehetővé kell tenni.

1. lépés az IBM-es rendszer áttelepítése volt ÁSZSZ eszközbázisra:
A rendszerkonverzió alapvető elvárása volt, hogy a rendszer input-output oldala teljesen megegyező legyen az IBM gépen üzemelő rendszerével, hogy a rendszer használói számára ne jelentsen semmilyen változást az új eszközbázisra való telepítés.
A konvertálandó rendszer két alrendszerből állt:
- az alapfeldolgozási alrendszerből és
- a változásátvezetési alrendszerből.
Az alapfeldolgozási alrendszer dolgozta fel a földhivatalok községenként újonnan szerkesztett adatait. Az ingatlanok tulajdonosai tulajdoni lapot kaptak, amely az ingatlanhoz tartozó dokumentum lett.
A változásátvezetési alrendszer a törzsadatállomány karbantartását végezte el. A karbantartást földnyilvántartási és ingatlannyilvántartási adatokra egyaránt el kellett végezni. A felhasználói oldal kötöttségei ellenére a rendszerkonverzió újszerű alkalmazástechnikai megoldásokat tett lehetővé.

2. lépés az adatelőkészítés volt:
A régi rendszer input adatait a megyei és járási földhivataloktól kapott listák alapján lyukkártyára rögzítették majd IBM gépen többszöri adatellenőrzés után kerültek a feldolgozó rendszerbe. Az új rendszer az adatelőkészítést Interscan csoportos adatrögzítő gépen oldotta meg. Az új rendszer felé elvárás volt, hogy a földhivatalok részére ne jelentsen változást az új rendszer bevezetése, mivel több ezer munkatárs biztosította az adatváltozások rendszerbevitelét. Ezért a földhivataloktól kapott listákat Interscan gépen billentyűzték be. Az Interscan az adatrögzítés folyamán az elemi adatok logikai ellenőrzésén kívül az adatok, adatcsoportok közötti bonyolult összefüggések vizsgálatát is elvégezte alkalmas paraméterek, illetve programok felhasználásával. .Az adatelőkészítés outputja mágnesszalag volt, amely a Honeywell Bull-os rendszer inputját képezte.

3. lépés az IDS adatbázis-kezelő rendszer alkalmazása volt:
A rendszer az IBM gépen a földnyilvántartási és ingatlannyilvántartási törzsállományt megyénkénti bontásban, indexelt szekvenciálisan módon tárolta. A Honeywell gépen új törzsfile-t kellett létrehozni, amely egy egységes, mindkét típusú törzsrekordot tartalmazó IDS (lntegrated Data Store) szervezésű földrészletállomány, megyénkénti bontásban. A feldolgozás egysége továbbra is a megye maradt. A különböző megyéken belül azonos szerkezetű, hierarchikusan strukturált földes és ingatlanos földrészlet törzsállomány karbantartása egyidőben történt, és amelyet a törzsadatállományok összevonása egyszerűsített.
Az IDS törzsfile-ok betöltése az IBM törzsállományból előállított mágnesszalagokról történt. Az IDS rekordok minden egyes hierarchia-szinten egy annál magasabb hierarchia-szinten levő master rekordhoz tartoztak és egy láncon helyezkedtek el. A legmagasabb hierarchia-szinten levő MEGYE rekord az adatbázis belépési pontja.
Az egységes földrészlet törzsfile-jából alapvetően két szempont szerint lehetett az alacsonyabb szintű rekordok adatait elérni:
- HRSZ (helyrajzi szám) azonosítón és
- TULLAP (tulajdoni lapszám) azonosítón keresztül.
A számítógépes rendszerbő előállított outputok rendezettsége megfelelt ezeknek az elérési szempontoknak, így a legtöbb esetben a visszanyert rekordok újbóli átrendezésére nem volt szükség.
A legjelentősebb időmegtakarítást a betöltő program szervezésével és szerkesztésével, valamint a betöltést végző „Job" kialakításával értük el.

Hardver környezet

Szoftver környezet

A rendszert 1978. márciusában üzemszerű feldolgozásra átadtuk a MÉM OFTH GAK részére. A rendszer az ÁSZSZ számítógépén és az OFTH GAK számítógépes környezetében több, mint 10 éven keresztül üzemelt.
A rendszer elsődleges felhasználói a megyei és járási földhivatalok voltak; azok voltak az adatszolgáltatók, a rendszer eredményeinek elemzői, a hibajavítások kezdeményezői. Az új rendszerben az inputot listákon adták meg, de a csoportos adatelőkészítési rendszer az adatellenőrzés folyamatát megújította, az eredményeket mágnesszalagon állította elő a Hwb gép inputjának. Ez a rendszer nagy segítséget jelentett a földhivatal dolgozóinak; érdemben csökkentette az adatellenőrzés iterációs lépéseinek számát.

A rendszer stabil működésére jellemző, hogy még 1988-ban is – csupán kisebb módosításokkal – ez a rendszer üzemelt az ÁSZSZ-ben.

1. Kertész Jánosné – Dr. Vámos Ferenc: Államigazgatási számítógép-alkalmazások az ÁSZSZ-ben – Számítástechnika, VI. évfolyam 9. szám, 1975. szeptember hó
2. Ingatlannyilvántartási rendszer korszerűsítés 3 részben:
   – Ballya Éva – Kertész Jánosné – Vámos Ferenc: Az ingatlannyilvántartás számítógépesítése I. – SZÁMKI Tanulmányok, 1977/1.
   – Ballya Éva – Hoffmann Andrea – Lámi Anikó: Az ingatlannyilvántartás számítógépesítése II. (Adatelőkészítés) – SZÁMKI Tanulmányok, 1978/2.
   – Kertész Jánosné – Polgár Judit: Az ingatlannyilvántartás számítógépesítése III. (A Honeywell 66/60 gépre kialakított, IBM-ről konvertált rendszer) – SZÁMKI Tanulmányok, 1979/4.
3. Kertész Jánosné – Polgár Judit: Osztott adatbázison alapuló nagynyilvántartási rendszer fejlesztésének problémái. Országos méretű nyilvántartási rendszer. (Esettanulmány – az 1980. március 11-14. között Párizsban megtartott International Symposium on Distributed Data Bases rendezvényen elhangzott előadás magyar nyelvű változata) – SZÁMKI Tanulmányok, 1981/7.
4. Kertész Jánosné: A számítógépes ingatlannyilvántartási rendszer adatbázis-technikára alapozott korszerűsítése – Információ Elektronika, 1978. 2.

A rendszer fejlesztése során elkészült dokumentációk:

• Ingatlannyilvántartás földrészlet alapfeldolgozás – Rendszerjavaslat – 1976. augusztus
• Ingatlannyilvántartási földrészlet alapfeldolgozás rendszerterv – 1976. november
• Egységes adatbázis-szervezésű ingatlannyilvántartási rendszer – Rendszerkoncepció – 1977. május
• Egységes adatbázis-szervezésű ingatlannyilvántartási rendszer – Rendszerkoncepció – Nagyvonalú rendszerterv – 1977. július
• Ingatlannyilvántartás egységes földrészlet alapfeldolgozás üzemeltetési dokumentáció – 1977. szeptember
• Egységes adatbázis-szervezésű számítógépes ingatlannyilvántartási rendszer – Rendszerterv – 1977. október
• Döntéselőkészítő tanulmány az országos MÉM-OFTH terminálhálózat fejlesztéséhez – 1977. december
• Egységes földrészlet változásátvezetés – Részletes rendszerterv – 1978. március
• Ingatlannyilvántartás egységes földrészlet változásátvezetés üzemeltetési dokumentáció – 1978. március 31.
• Adatbázisok összekapcsolása – Mintarendszer – 1979. február

Kertészné Gérecz Eszter (korábban: Kertész Jánosné) (2024.)