HT-1080Z iskola-számítógép

Számítástechnika oktatása (főleg általános iskolákban)

Különböző oktatási intézmények, köztük 1861 általános- és középiskola

Felépítés

Központi egység

• vezérmű: Zilog Z80 mikroprocesszor
  • 16 bites címsín, 8 bites adatsín, vezérlősín
  • órajel  1,77 MHz
• főtár:
  • első  sorozat 16 KB, második sorozat 64 KB RAM
  • 12 KB ROM fordítóprogramnak + 1,5 KB ROM bővítés (magyar ékezetes karakterek számára)
• számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU

Periféria

• háttértár: beépített kazettás magnó (500 baud)
• periférikus eszközök:
  • bemenet: teljes billentyűzet (karakterek+vezérlőbillentyűk+számpad)
  • kimenet: kompozit videojel monokróm monitorhoz; később analóg antennajel tévéhez
  • AY-3-8910 hanggenerátor  (3 csatorna és zaj, 11 oktáv)
  • interfészek:
    • magnócsatlakozó külső magnóhoz
    • 8 bites be/kimeneti portok (a hanggenerátoron)
    • 50 pontos bővítősín-csatlakozó
    • külső bővítő doboz hajlékonylemez vezérlésre
    • színes grafikai kiegészítés (MICOLOR-01)

A tápfeszültségeket beépített tápegység szolgáltatta

Működés

A mikroprocesszor az Intel 8080 bővített utasításkészletű változata; felépítésének és működésének részletesebb leírása a fenti hivatkozáson érhető el.

A 16 bites címtartomány 64 KB tárterület közvetlen megcímzését tette  lehetővé, támogatva a DRAM-ok frissítését is (minden utasítás-végrehajtási ciklusba beépült egy / két  ‘frissítési ciklus’).

A számolómű additív aritmetikai, valamint logikai és léptetési műveleteket tudott végezni.

Képernyő  felbontás:

• szöveges módban 16 sor,  32 chpl (fél képernyő) vagy 64 chpl
• grafikus módban 128*48 képpont, monokróm

Programkészlet

• operációs rendszer nem volt
• fordítóprogramok: BASIC  (Microsoft, 12 KB Level II változat)

Csak forgalomba nem került egyedi fejlesztések léteztek

Történeti érdekességek

A számítógépet iskolai használatra kiválóan alkalmassá tette strapabíró, jó minőségű billentyűzete és kompakt felépítése: egybeépítve tartalmazta a központi egységet, a billentyűzetet, a tápegységet és a kazettás magnetofont.

Kijelzőként tévé vagy monitor szolgált; ezzel együtt a maga korában nem volt olcsó; emiatt magánszemélyek nem is nagyon vásárolták.

Az 1986 után gyártott  gépek viszont már nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, főleg a következő okokból:

• Az alaptípus (TRS-80) az 1970-es évek végének technikai színvonalán készült, így a HT 1080Z már megjelenésekor sem volt korszerű.
• A magyar számítógéptípusok közül “emberközelibbnek” tartották a Homelab/Aircomp és az 1984-től megjelenő Primo típusokat, valamint a 80-as évek közepén megjelenő Videoton TV Computert.
• A  külföldi típusok közül lényegesen olcsóbb volt a Sinclair ZX-81 típus (amihez akár 64K RAM-bővítő is létezett); a 80-as évek közepén nagy sikert aratott ZX Spectrum és Commodore-64 típusok pedig finomabb felbontású színes grafikát és nagyobb választékú programkészletet kínáltak.
• Az második iskolaszámítógép program keretében (1986 után) már a Commodore-típusokat  támogatták; a nyertes magyar fejlesztések (például a ProPrimo vagy a  HT-3080C)  prototípus szintjén maradtak.

Források

Rövid méltatás: A jövő múltja, 166.-168. oldal

Változatok és műszaki adatok: HT számítógépek

Bővebb elemzés:  Magyarországon világhírű sorozat, 5. rész