Atari ST számítógép-család

Szöveg- és kiadványszerkesztés, grafikai munkák

MIDI csatolója és 3 csatornás hanggenerátora révén zenei szerkesztésekre kiemelkedően jól használható

ST+, Mega STE: Informatika Történeti Fórum

Felépítés

Szószervezésű (16 bpW) gépek

A közös paramétereknél nincs megadva modell-azonosító

Központi egység

• vezérmű
  • Motorola 68000 mikroprocesszor; órajel  8 MH
  • TT: Motorola 68030 mikroprocesszor; órajel 16 – 50 MHz
  • sínrendszerek:
    • 16 bites külső adatforgalomhoz
    • 32 bites belső adatforgalomhoz
    • címsín:
      • 24 bites
      • TT, STE: 32 bites
•  főtár:
  • RAM
    • ST: 512 KB SRAM
    • ST+: 1 MB SRAM
    • STF, STM, STFM: 512 KB | 1MB SRAM
    • TT: 2-16 MB SRAM
    • STE: 1-4 MB SRAM
  • ROM
    • TT, STE: 512 KB
• számolómű: mikroprocesszorba épített ALU
  • TT, STE:  Motorola 68882 lebegőpontos koprocesszor (FPU), órajel 32 MHz

Periféria

• háttértár:
  • 3,5″ hajlékonylemez meghajtó
    • ST, ST+, STM: 360 kB, külső adapter
    • STF, STFM: 720 kB, billentyűzetbe beépítve
    • TT, STE: 720 kB | 1,44 MB
•  külső eszközök:
  • kijelző:
    • monokróm vagy RGB monitor (nem felcserélhető)
    • TT, STE: VGA monitor (analóg RGB és mono)
  • 94 gombos billentyűzet (angol alfanumerikus + funkció-, szerkesztő-,  numerikus- és vezérlő billentyűk)
  • kétgombos egér
  • botkormány
  • Atari nyomtató
  • csatlakozók:
    • RS-232 (25 tűs) soros aljzat
    • párhuzamos csatoló tárbővítéshez
    • Centronics párhuamos aljzat (25 hüvely), főleg nyomtatóhoz
    • Atari botkormány aljzat (9 hüvely), egérhez és játék konzolokhoz
    • 2 MIDI (B/K) aljzat (5 tűs)
    • STM, STFM, Mega  STE: RF modulátor, közvetlen tévé csatlakozáshoz
  • ST-speciális csatlakozók:
    • monitor aljzat(13 tűs DIN), monokróm és színes videójel, mono hangjel, később kompozit videójel
    • ACSI (~ SCSI) DMA aljzat
    • ST-cartridge aljzat

Működés

A gépek működését a Motorola 68000 mikroprocesszor vezérli. Főbb jellemzői:

• 32 bites adat- és címregiszterek [8 adatregiszter, 7 címregiszter,4  speciális regiszter (utasításszámláló, állapot, felhasználói-, illetve rendszergazdai veremmutató)]
• 7 megszakítási szint
• 16 MB lineárisan címezhető főtár (24 bites címsín)
• Főtárba leképezett B/K vezérlés
• 5 alapvető adattípus
  • bitek
  • BCD számjegy
  • bájt (8 bit)
  • szó (16 bit
  • duplaszó (v. long, 32 bit)
• 0,1 vagy kétcímes utasítások, 14 címzési mód:
  • regiszter indirekt
  • regiszter direkt
  • PC-relatív
  • abszolút
  • közvetlen (immediate)
  • beleértett (implied)
• Nagymértékben ortogonális, 56 elemű, 0,1 vagy kétcímes utasításkészlet; főbb utasítástípusok:
  • Adatmozgató utasítások
  • Bináris aritmetikai műveletek
  • Decimális aritmetikai műveletek
  • Logikai műveletek
  • Léptető/eltoló és rotáló utasítások
  • Folyamatvezérlő utasítások
  • Elágazások
  • Rendszervezérlő műveletek

Az (újra)indításhoz  szükséges indítókód (bootstrap code) a ROM 0. címén található, amely egy már a RAM-ban lévő aktuális ugrási táblázatra mutat.

Kétféle (rendszergazdai, illetve felhasználói üzemmód.

Képernyő kezelés

• szöveges módban: 25 sor, 40 chpl | 80 chpl
• grafikus módban (GUI)
  • 640*400 mono
  • 640*200 4 képpontszín
  • 320*200 16 képpontszín
  • TT:
    • 1280*960 mono
    • 640*400 2 képpontszín
    • 640*480 16 képpontszín
    • 320*480 256 képpontszín
  • ST, ST+, STF, STM, STFM: 512 elemű színpaletta
  • TT, STE: 4096 elemű színpaletta

Színes megjelenítésre a monokróm monitor nem volt alkalmas

A  YM2149 (Yamaha) chip 3 külön hang és 8 oktáv leképezésére volt alkalmas.

Programkészlet

• operációs rendszer:
  • TOS (“Tramiel” OS; DOS kompatibilis)
    • floppyról betölthető
      • ST, ST+, STF, STM, TFM: 1.0
    • ROM-ba égetve:
      • TT: 3.0x
      • STE: 2.0x
  • GUI (Digital Researchers GEM változat)
• fordítóprogramok: n.a.

Cubase (zenei szerkesztésekhez)

624 játékprogram

Történeti érdekességek

1984 elején Jack Tramiel távozni kényszerült az általa alapított Commodore-tól, és megalapította Tramiel Technology nevű saját vállalatát, majd – a legenda szerint zsebében 50 $ készpénzzel és 40 millió dollár adóssággal – megvásárolta az Atari cég marketing részlegét, és cége felvette az Atari Corporation nevet.

1985-ben Tramiel irányítása alatt jelent meg az első 16 bites gép, az Atari 520ST, amely kortársaihoz (Apple Macintosh, Commodore Amiga, IBM PC AT) viszonyított technikai többlettudása ellenére sem érte el a várt sikereket.

Az “ST” jelölés az angol “Sixteen – Thirty-two” (16 /32) arra  utal, hogy a vezérlő (Motorola 68000) mikroprocesszor a külső adatforgalmat 16 bites, a belsőt 32 bites sínrendszeren bonyolította le, így a gépeken futtathatók voltak az IBM PC-kre kifejlesztett programok is.(Az 1989-ben született Atari TT neve ugyanezen logika szerint a “Thirty-two – Thirty-two” kifejezésre hajaz, mert a 68030 kódjelű mikroprocesszor már a külvilággal is 32 bites sínrendszeren keresztül tartott kapcsolatot.)

Bejelentésekor újszerű ikonvezérléses környezetet (GEM) használó operációs rendszere (TOS) révén az 1985-ben bemutatott gép erős konkurense volt az igen drága Apple Macintosh gépnek, erre utal tréfás beceneve, a Jackintosh. A dicsőségen azonban osztozni kényszerült az ugyanakkor megjelent Windows operációs rendszert használó IBM PC-kkel és klónjaikkal.

Az Atari ST-családhoz magyar fejlesztésű játékprogramok, valamint magyar kiadású lemezújságok (például a Bomba című) is léteztek; de a Guru című magazin is indított Atari-rovatot.

1989-ben bocsátották ki a 7 kg súlyú hordozható “Stacy”-t, amely 3 miniceruza (AA) elemmel működött.

1993 után az IBM PC-klónok gyakorlatilag kiszorították az otthoni számítógépek piacáról az Atari és az Amiga családot.

Források

Részletes ismertetések:

magyarul A gépcsalád

angolul: Atari ST, Atari TT,  Atari Mega STE