Horváth Gyula

A kezdetektől nyugdíjazásáig a József Attila Tudományegyetem (JATE) Számítástudomány Tanszéken dolgozott.
Ezt követően, Budapestre költözve, munkáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar (ELTE IK) Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docenseként folytatta. Oktatási területei az algoritmusok és adatszerkezetek, míg kutatási területei az automata-elmélet és formális nyelvek voltak.

Évek óta versenyprogramozással, informatikai diákolimpiákkal kapcsolatos tehetséggondozással foglalkozik. Munkáját először a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szegedi csoportjának aktív munkatársaként végezte; jelenleg, a Tehetséggondozási Szakosztály alelnökeként a diákolimpiákkal kapcsolatos teendőket végzi. Közreműködője az NJSZT versenyrendszerében a diákok számára rendezett Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenynek (programozás kategóriában). Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) programozás kategóriájában feladatkitűző, tesztelő, feladatsor-összeállító. A mélyebb algoritmusismeretek elsajátítását lehetővé tevő un. MESTER feladatbank létrehozója, programozója és karbantartója. A versenyprogramozásban kitűnő diákok számára az olimpiai válogatóversenyek feladatsorainak összeállítását irányítja; feladatötletekkel és tesztkészítéssel maga is részt vesz a feladatsorok kialakításában. Eddig 5 alkalommal volt vezetője a Közép-Európai Informatikai Diákolimpiára (CEOI) tudományos bizottságának. Az 1996-ban vezetője volt a magyar rendezésű Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) tudományos bizottságának. Az IOI szakmai kézikönyvének, az IOI Syllabus-nak társszerzője.
1992-től az INFODIDACT/INFOÉRA országos tanárkonferenciák egyik főszervezője.

A Tehetségek Szolgálatáért életműdíj kitüntetettje (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ), 2021). Az NJSZT-től Tarján-emlékéremben részesült (1997).