Minszk-22 számítógép
Használat
Tudományos (matematikai) és (főleg műszaki) kutatási feladatok megoldása
Számítástechnikai oktatás támogatása
Speciális egyedi (katonai) feladatok megoldása
Az első példányt a Magyar Néphadsereg Számítástechnikai Központjában (MN SZK) helyezték üzembe 1967-ben. Ám amiikor 1974-ben Minszk-32 gépet kaptak és más telephelyre költöztek, a Minszk-22 helyben maradt és a Zrinyi Miklós Katonai Akadémia tulajdonába került
A második példányt 1968-ban a JATE Kibernetikai Laboratóriuma (KibLab) kapta; itt 1974-ig, majd egy másik számítóközpontban 1979-ig üzemelt.
További egy-egy példány működött a MTA SZTAKI-ban, a Beloiannisz gépgyárban, illetve az Infelor-ban; az utóbbi érdekessége, hogy a főtárat saját fejlesztésben 16 KW-ra bővítették.
Felépítés
Központi egység
Szószervezésű gép: 37 bpW
A gép felépítése logikailag azonos a Minszk-2-ével
- vezérmű:
- utasítás dekódoló regiszter (7 bit)
- címszámláló regiszter (PC, 13 bit)
- főtár:
- ferritgyűrűs RAM, legfeljebb 8 KW
- ciklusidő 4 μs
- számolómű:
- műveletvégző 3 fő regiszter: AC (akkumulátor), R1 és R2
Periféria
- háttértár:
- mágnesszalag, 800 kW (1”-os, nem szabványos, meglehetősen megbízhatatlan működés)
- külső eszközök
- íróléces sornyomtató, 60 lpm
- forgóhengeres sornyomtató 100 lpm, alfanumerikus adatok kiírására
- soros számnyomtató: numerikus adatok kiírására, 10 decimális jegy + előjel
- lyukkártya-olvasó, 80 oszlopos
- FACIT lyukszalag-olvasó (KibLab)
Működés
A gép kétcímes utasításokkal dolgozott, a címszámláló értéke — az ugró utasítások kivételével — minden utasítás végrehajtása után 1-gyel nőtt, így a soron következő utasításra mutatott.
Utasításszerkezet:
- műveleti kód (7 bit)
- index (4 bit)
- két címrész (13-13 bit)
Az R1 regiszter fogadta az első tényezőt az első címről, és itt tárolódott az eredmény is; a második tényező az AC-ba került a második címről, illetve az R2 regiszterből, ha egy megelőző művelet eredménye volt
Különben az R2 regiszter a hosszú műveleteknél (szorzás, osztás) az R1 regiszter meghosszabbításaként működött
Az eredmény tárolása, valamint az adatforgalom a főtár és a háttértárak, illetve kimeneti eszközök (nyomtató, lyukkártya) között, vagy az R1 vagy az AC regiszteren keresztül valósult meg
A korszerűsített technológia révén átlagos működési sebesség ∼10 kips
A Minszk-22 igen megbízhatóan működött, heti 5, 6, néha 7 napos, 24 órás üzemben; a teljes bekapcsolt időre vetítve 90%-os kihasználtsági fokkal (MTBF 151,2 óra)
Programkészlet
- operációs rendszer: a KibLab-ban fejlesztették ki
- fordítóprogramok:
- gyárilag csak Inzsenyer Autokód
- Fortran
- Cobol
- Algol (mindhármat a JATE KibLab szerezte be)
- Algol68 (KibLab fejlesztés)
A meglehetősen nagy gyári szubrutinkönyvtár műszaki-tudományos számítások végzésére szolgált, így a JATE-n felmerülő feladatok (matematikai nyelvészet, operációkutatás, fordítóprogramok) megoldására alig volt használható
A gyakorlatban használt programokat a felhasználók fejlesztették ki, saját céljaiknak megfelelően, dokumentációjukat hivatalosan nem hozták nyilvánosságra
Történeti érdekességek
A Magyar Néphadsereg és a számítógép című blog részletesen ismerteti a számítástechnika “szigorúan titkos” térhódítását magyar honvédelem területén: MN és a számítógép.
A 2. példányt az OMFB vásárolta a KibLab részére, a Kalmár László úttörő kezdeményezésére beindult alkalmazott matematikus képzés támogatására, leváltandó az akkor már 9 éves M-3 számítógépet
Például egy hallgató diplomamunkaként a Kalmár-féle fiktív gép szimulálását oldotta meg rajta.
(A fiktív gép programozó-matematikusok oktatására definiált „elképzelt” számítógép volt, egy, két- illetve háromcímes változatban, egyesítve magában a valódi géptípusok lényeges jellemzőit. Így aki megtanulta programozni a fiktív gépet, könnyebben tudta megtanulni egy konkrét számítógép használatát.)
Létrehozva: 2016.04.20. 23:29
Utolsó módosítás: 2024.07.06. 23:35