Pogány Károly

1949-ben a Képzőművészeti Főiskolára adta be felvételi kérelmét, hisz festő, rajztanár szeretett volna lenni, ám végül a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) kötött ki.
Az egyetem elvégzés után a Ganz Villamossági Művekben helyezkedett el, ahol terv-előadói feladatokat végzett.

1956-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Híradástechnikai Igazgatóságán (HIRIG) terv-előadói feladatokkal bízták meg, majd később 1968-ig közgazdasági főosztályvezető volt. Rendszeresen publikált az Ipargazdaság c. szakfolyóiratban. Egyik ottani munkatársa javasolta egy közös könyv írását; ő a gépipari vállalatok távlati tervezéséről szóló témát vállalta, azonban a szakirodalom feldolgozása során ebből egy önálló kötet lett, melyet még négy követett.
Szakírói munkássága maga után hozta, hogy a témában 1962-től rendszeres előadója volt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemnek (NME), valamint számos helyen tartott tanfolyamokat, előadásokat.

1968-ban az új gazdasági mechanizmus keretében létrejött a Magyar Híradástechnikai Egyesülés (MHE). Az Egyesülést az akkori nagy híradástechnikai vállalatok azért hozták létre, hogy e vállalatokat szervezési kérdéseikben megoldássokkal, adatfeldolgozással segítse. Pogány Károly 1970-ig az MHE közgazdasági-szervezési főosztályvezetőjeként dolgozott.
1970-ben megalakult Magyar Híradástechnikai Egyesülés Számítástechnikai és Szervezési Központja (MHE SZSZK, később Comporgan Rendszerház), amelynek 1981-ig igazgatóhelyettese volt. 1981-tól 1990-es nyugdíjazásáig a MHE SZSZK (majd a Comporgan) igazgatója volt.

Elsők között indította el és ért el jelentős sikereket a magyar szoftveresek Nyugat-Európában történő munkavégzése területén; sőt az 1980-as években több, a cég által készített szoftver terméket is sikerült eladni Németországban, Franciaországban és Angliában. A nemzetközi tapasztalatok és újdonságok általánosítására törekedve szervezési területen sikerrel alkalmazták a nyugati know-how-t a hazai körülményekre. A hazai szervezési kultúra hatékonyságának növelése érdekében kezdeményezte (másokkal együtt) a Comporgan-Diebold vegyesvállalat megalapítását.

Tevékenységében kiemelkedő szerepet tulajdonított a humánpolitikának, amelyet nemcsak képzési-oktatási területeken valósított meg, hanem bevezette a cég munkatársainak rendszeres egészségügyi szűrését; a vállalat két saját üdülőt is biztosított dolgozói számára.
Az 1990-as rendszerváltozással (egyben nyugdíjazásával) egy időben a vállalat is megszűnt, mivel az alapító tagok jelentős részét privatizálták.

Személye a magyar számítástechnikán belül a számítóközpont szervezésnek kiemelkedő alakja volt az 1970-es 1980-as években.