Telkes Béla
Az egyetem elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Műszer- és Méréstechnika Tanszékére (MMT) került, ahol megszakítás nélkül dolgozott; a tanszékvezető helyettesi funkciót, rövid megszakítással, haláláig töltötte be.
1974-1978 között a Villamosmérnöki Kar (VIK) oktatási dékán-helyettese volt.
Az elektronikus áramkör- és műszertechnika oktatásában vett részt, 1974-től ő irányította a tanszék Elektronikus áramkörök csoportjának munkáját. Remek pedagógiai érzékkel sok-sok újítást, tananyag-korszerűsítést épített be a tárgyakba; előadásai színesek, érdekfeszítőek voltak. Az évek során összesen 11 jegyzetet írt, részben egyedül, részben társszerzőkkel. Az utolsó két jegyzetet, amelynek társszerzője és szerkesztője volt, 1989-ben nívódíjjal tüntették ki. Kidolgozta az Elektronikus áramkörök számítógépes tervezése c. tárgyat. Kezdeményezője, majd irányítója volt az Orvos-biológiai méréstechnikai szakmérnöki szaknak. Oktatási dékán-helyettesként jelentős része volt a nappali szakmérnök-képzés létrehozásában.
1964-ben szerzett egyetemi doktori címet, 1973-ban kandidátusi fokozatot. Számtalan publikációja (cikkek, tanulmányok, szabadalmak stb.) jelent meg.
A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületben (MATE) 1962 óta töltött be különféle funkciókat: hosszú ideig főtitkárhelyettes, majd társelnök volt. 1981 óta az egyesület szaklapjának, a Mérés és Automatikának volt felelős szerkesztője. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott.
Számos kitüntetése közül kiemelkedik a Munka Érdemrend bronz fokozata (1988).
Létrehozva: 2020.06.05. 19:10
Utolsó módosítás: 2024.04.17. 22:52