Horváth Gábor

Születési dátum:
1946.
Születési hely:
Érsekújvár
Halálozási dátum:
2018.
Végzettség, szakképesítés:
  • villamosmérnök - BME - 1970.
  • Tudományos fokozat:
    MTA kandidátusa - 1988

    Műegyetemi tanulmányainak befejezésétől kezdve mindvégig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, illetve jogelődjének munkatársa volt. Közel ötven éves oktatói-kutatói munkássága számos, szakmailag komoly kihívást jelentő területre terjedt ki.

    Az 1970-es évek végétől a Medicor számára kidolgozott Mikroprocesszoros Alkalmazástechnikai Rendszer egyik főkonstruktőre, amelynek elismeréseként 1985-ben megosztott Állami Díjban részesült. A nyolcvanas évek elejétől kutatásai a digitális jelfeldolgozás, a neurális hálózatok és az orvosi képfeldolgozás számos izgalmas kérdésének megválaszolására irányultak, többnyire hazai és nemzetközi együttműködések keretében. 2016-ban kutatócsapatával Ipari Innovációs Díjat nyer a digitális tomoszintézis elvén működő orvosi diagnosztikai eszköz fejlesztéséért.

    Szerteágazó oktatói tevékenysége keretében tantárgyak sorát dolgozta ki, elsősorban a digitális rendszerek, az intelligens rendszerek és az orvosi képfeldolgozás témakörökben. Száznál több hallgató szakdolgozatát, illetve diplomatervének készítését segítette konzulensként. Több mint tíz doktorandusz kutatómunkáját irányította. Számos országos- és kari első díjas Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) dolgozat készítését segítette konzulensként, ezért 2003-ban Mestertanár aranyéremben részesült.

    Aktív részese volt a nemzetközi tudományos életnek: Több külföldi egyetemen látott el oktatói-kutatói feladatokat, számos nemzetközi konferencia szervezésében és megrendezésében vett részt, rendszeresen bírált folyóirat- és konferenciacikkeket.

    1997-2000 közötti időre Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2002-2005 közötti időre Széchenyi István Ösztöndíjat nyert el. 2012-ben a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetésben részesült.

    1989–2008 között a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT) tanszékvezető-helyettese, 2008 2011 között tanszékvezetője volt. 1990-től volt docens, 2003-tól c. egyetemi tanár. A Tanszék irányításában végzett több mint két évtizedes tevékenysége során példamutató következetességgel és eredményességgel járult hozzá a Tanszék főbb szakmai irányvonalainak kialakításához, szakmai-tudományos fejlődéséhez, kiegyensúlyozott gazdálkodásához, és a tanszéki infrastruktúra fejlesztéséhez.

    Kutatási területei: idegi és tanulási rendszerek, hibrid intelligens rendszerek, digitális jelfeldolgozás.

    Kitüntetései: Mestertanár aranyérem (Országos TDK, 2003): Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (BME, 2012); Innovációs Díj (megosztott, BME. 2016).

    És ami még fontos
    • Család: három gyermek.
    • Szerette a zenét és a természetet.

    Létrehozva: 2020.05.16. 11:39
    Utolsó módosítás: 2020.12.09. 21:04