Kása Zoltán
1971-2008 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanított: tanársegéd (1971), adjunktus (1990), docens (1992), egyetemi tanár (1998), majd doktorátusvezető egyetemi tanár (2005).
1998-2000 és 2004-2007 között dékánhelyettes volt a BBTE Matematika és Informatika Karán, 2000-2004 között az egyetem rektorhelyettese. 2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) Marosvásárhelyi Karán egyetemi tanár; 2008–2012 között az egyetem tudományos igazgatója, 2012–2016 között pedig a szenátus elnöke volt. 2018-tól a Sapientia EMTE professor emeritusa. Négyen doktoráltak vezetésével a BBTE informatikai doktori iskola keretében.
Szakmai tevékenységi területe az elméleti informatika, azon belül a kombinatorika és a gráfelmélet. Oktatott egyetemi tárgyai közül megemlítendők a Programozási nyelvek, Programozási módszerek, Formális nyelvek és automaták, Adatszerkezetek, Algoritmusok bonyolultsága, Gráfelméleti algoritmusok.
Több magyar, román és angol nyelvű tankönyv szerzője vagy társszerzője. Tudománytörténettel is foglalkozott; ebben a témában több matematikatörténeti cikket közölt, valamint dokumentumfilmet rendezett a matematika oktatásáról az egykori Bolyai Tudományegyetemen.
A középiskolásoknak szánt Matlap (kiadó: Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság) szerkesztőbizottsági tagja, valamint a FIRKA (Fizika, InfoRmatika, Kémia Alapok – kiadó: EMT) főszerkesztője. Az Acta Universitatis Sapientiae szakfolyóirat Informatica sorozatának felelős szerkesztője. Társszerkesztője az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által kiadott Historia Scientiarumnak.
1992- 1994 között az EMT alelnöke, 2007-2011 között a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnöke, 2008–tól az EMT Tudománytörténeti szakosztályának társelnöke, 2020–tól a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Matematikai, Informatikai és Csillagászati Szakbizottságának elnöke.
Kitüntetései: Pro Scientia Transsylvanica (EMT, Kolozsvár, 2000); Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Díszoklevele (2001); Neumann-emlékplakett (NJSZT, 2006); Gr. Mikó Imre-emléklap és plakett (Erdélyi Múzeum-Egyesület, EME, Kolozsvár, 2007); Szilágysági Magyarok Díszoklevél (Báthory István Alapítvány, Szilágysomlyó, 2008); a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2017); Pro Facultate Informatica Emlékérem (ELTE Informatikai Kar, 2018).
- 2018-ban megjelent a Búcsú a Babeș–Bolyaitól című könyve (Scientia Kiadó, Kolozsvár), amelyben beszámolt a BBTE-n diákként és oktatóként eltöltött több mint négy évtizedről.
- Anekdotákat gyűjtött össze Matematikusok a másik oldalon. Rendhagyó matematikatörténet (Exit Kiadó, Kolozsvár, 2015) címmel.
Létrehozva: 2020.05.12. 09:49
Utolsó módosítás: 2024.03.07. 20:31