Márkus Béla

1967-ben írta első szoftverét a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Razdan-3 számítógépére. 1971-től 22 évet oktatott a BME Általános Geodéziai Tanszékén. 1973-ban készítette el egyetemi doktori disszertációját a geodéziai hálózatok számítógépes optimalizálása témában. 1986-ban megvédett kandidátusi értekezésében automatizált műszaki tervezést támogató digitális terepmodellek kidolgozásával és vizsgálatával foglalkozott.

1992 és 1994 között megszervezte az Egyesült Államokban kidolgozott “NCGIA Core Curriculum” honosítási projektjét – öt magyar egyetem oktatói, négy térinformatikai cég, három kutatóintézet és a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai bevonásával. A négykötetes mű országosan alapját képezte a térinformatika oktatásának.

1994-ben a Soproni Egyetem felkérte az első hazai Térinformatika Tanszék megalapítására. Az 1995-2000 időszakban több nemzetközi projektet vezetett a földhivatalok és a kapcsolódó intézmények oktatási, továbbképzési igényeinek kielégítésére. A tanszék 1995-ben az UNIGIS nemzetközi térinformatikai egyetemi hálózat tagjává vált. 1999-ben megalapította az „uniGISopen – a nyitott térinformatika oktatásért” Alapítványt, melynek azóta is elnöke.

Több hazai és külföldi földrajzi információs rendszer (Geographic Information System, GIS) szeminárium, illetve konferencia szervezőbizottságában vett részt (pl. Szolnoki Térinformatikai Konferencia, First European GIS Education Seminar, Földmérők Nemzetközi Szövetsége (FIG) ). 1997-ben megszervezte az első GISopen konferenciát, melyet azóta évente megrendeznek.

1998-ban irányításával került kialakításra a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) az „Interneten alapuló földügyi információs szolgáltatások rendszere” (FISH projekt).

Tagja volt a EUROPACE nemzetközi távoktató hálózat Igazgató Tanácsának (2001-2010), az „AGILE – Association of GI Laboratories in Europe” elnökségének (2001-2006), Elnöke volt a FIG „Knowledge Transfer in Spatial Information Management” munkacsoportjának (2002-2006), majd megválasztották a FIG Oktatási Bizottságának elnökévé (2006-2010).

1999-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2001 és 2008 között volt a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Geoinformatikai Karának főigazgatója, majd dékánja.

A kétezres évek első két évtizedében mintegy 20 nemzetközi oktatásfejlesztési projekt vezetésében vett részt, melyek alapvetően a térinformatika hasznosulását célozták.

Kitüntetései: Fasching Antal-díj (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, 2005); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (köztársasági elnök, 2009); Lázár deák emlékérem (Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, MFTTT, 2009).