Drasny József

1959 augusztusától az MTA Kibernetikai Kutató Csoportban (KKCS) dolgozott. Ott bekapcsolódott az M-3 számítógép folyamatban lévő építési munkáiba, és a továbbiakban részt vett a gép üzemeltetésében, továbbfejlesztésében, majd később a szegedi József Attila Tudományegyetemre (JATE) való áttelepítésben.
1965-től az Ural-2 számítógép felszerelését és karbantartását végezte. A fenti munkák mellett különböző hardver- és szoftver-fejlesztésekkel foglalkozott, részben kutatási céllal, részben külső megbízások alapján – példák a Digirad diszpécser központ központi egységének tervezése, tervezési és diagnosztikai programok írása és más munkák.

1969-ben a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) megalakította és vezette a (főosztály szervezésű) Tervezés-automatizálási Laboratóriumot. A részlegben számítógépek részegységeinek tervezését segítő, valamint gyártási dokumentációt készítő programok készültek, amelyeket azután szolgáltatásszerűen is alkalmaztak. Mint szakmai vezető, közreműködött a korszerű elektronikai gyártástechnológia magyarországi bevezetésében. Az SZKI-ban és részben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Elektronikai Technológia Tanszékén üzembe állították a többrétegű nyomtatott huzalozású lemezek elkészítéséhez, ellenőrzéséhez és szereléséhez szükséges legújabb berendezéseket.

Feladata volt még az SZKI-ban a szocialista országok által tervezett Egységes Számítástechnikai Rendszer (ESZR) tervezés-automatizálási munkáiban való együttműködés hazai szervezése. Ebben a szakágban ő volt a nemzetközi szakértői tanács magyar tagja.

1990-ben néhány munkatársával megalapította a Multilayer Kft.-t, amelynek tevékenységi köre azonban már csak részben kapcsolódott a korábbi munkáihoz.

1999-től nyugdíjas.