Kázsmér János

Az egyetem elvégzése után a székesfehérvári Vadásztöltény Gyárban helyezkedett el, ahol a műhelytechnológusi beosztástól kezdve a gyár hierarchia minden lépcsőjét bejárta. A rohamosan fejlődő gyár nagy programjainak mindegyikében meghatározó szerepet játszott.

1963-1989 között a székesfehérvári telephelyű Videoton és jogelődjei vezető munkatársa volt: 1968-től a Videoton Számítástechnikai Gyár, 1971-től a Videoton Fejlesztési Intézet (VIFI) igazgatója, majd 1985-től a Videoton Elektronikai Vállalat és a Videoton Ipari Részvénytársaság (Videoton Rt,) elnök vezérigazgatója.
1990. július 30-án a 34 év munkaviszonyt megszakítva távozott a Videotontól, mert a város vezetésével nem tudta elfogadtatni a még mindig milliárd forintos nyereséget termelő vállalat jövőbeli stratégiáját.

1990-től egy svájci bank tanácsadójaként nagy ipari projektek kidolgozásában, finanszírozásának és megvalósításának megszervezésében vett részt.

Kitüntetései: Eötvös Lóránd-díj (ipari és kereskedelmi miniszter); Neumann-díj (NJSZT, 1979); Népek Barátságáért Érdemrend (Oroszország elnöke); NJSZT Életműdíj (2022).