Páris György

1958-1965 között a Geofizikai Műszergyár Optikai Kutatóintézetében geofizikai műszerek fejlesztésével foglalkozott.

1965-1970 között részt vett az MTA területén folyó kutatások szervezésében használható prognosztikai lehetőségek feltárásában (MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet, MTA Tudományszervezési Csoport). 1970-től 1974-ig az MTA Központi Hivatala Természettudományi I. Főosztályának vezetőjeként részt vett az MTA reformjának előkészítésében és végrehajtásában, ezen belül a kutatás számítástechnikai- és műszerellátottságának fejlesztésében.

1974-1980 között az Oktatási Minisztérium (OM) Tudományszervezési és Számítástechnikai Főosztályának vezetőjeként feladata volt az OM-hez tartozó kutatóhelyek számára a kutatási pályázati rendszer kialakítása, pályázatok kiírása és lebonyolítása. Emellett feladata volt még a felsőoktatási intézmények számítástechnikai infrastruktúrájának fejlesztése – a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program (SZKFP) keretében.

1980-1994 között a Tudományszervezési és Informatikai Intézet (TII), majd a Tudományszervezési és Számítástechnikai Vállalat (Tudorg) igazgatójaként feladata volt a számítástechnika oktatásának és alkalmazásának elterjesztését célul tűző fejlesztési programok megtervezésének és végrehajtásának összefogása mind a felső- és középfokú oktatásban, mind a közoktatás és a művelődés területén. Az első iskola-számítógép program megtervezését és végrehajtását is ő koordinálta.

Kitüntetései: Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata (belügyminiszter. 1982, 1983); Neumann-díj (NJSZT, 1984); Prometheus-díj (Eötvös Loránd Fizikai Társulat, 1985); Munka érdemrend ezüst fokozata (1986).