Szász Gábor
Az egyetemi évek során egy évig műszaki ügyintézőként, majd technikusként dolgozott az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) Elektronikus Főosztályán. Több tanszéktől és gyártól kapott állásajánlatot; végül a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Finommechanikai, Optikai Tanszéke mellett döntött, mert az erőgépész szakon kívül elvégezte a fakultatív számítástechnika szak rendszerszervező ágazatát is, és akkor megszerette a tanszékvezető tantárgyát, a Rendszertechnikát, amelynek oktatására és kutatására itt nyílt lehetőség.
1974-ben fél évig szakmai gyakorlaton volt a Magyar Optikai Művek (MOM) Számítástechnikai Főosztályán, ahol a számítógép perifériák megbízhatóságával foglalkozott.
A BME-n 1981-ben műszertechnika szaktudományból egyetemi doktori fokozatot, 2000-ben pedig tudomány- technika és mérnöktörténetből PhD fokozatot szerezett.
A BME Finommechanikai, Optikai Tanszék nemzetközileg is kiemelkedő kutató-fejlesztő munkája volt a VEGA Űrprogram keretében végzett optikai rendszerfejlesztés és mérés. Ennek keretében egy rendszertechnikai problémát oldott meg, amelyért 1986-ban miniszteri dicséretben részesült.
1982-től 1997-ig vezette a Békásmegyeri Lakótelep Amatőr Számítástechnikai Klubját.
1995-től a Gábor Dénes Főiskolán (GDF) tanít, ahol 2007-től 2009-ig oktatási rektor-helyettes volt. 2007 decemberéig, a tanszékek intézetesítéssel való megszűntetéséig, a GDF Számítógéprendszerek és rendszerszoftver tanszékének vezetője volt, majd 2011-től vezette a GDF Ratkó István matematika interdiszciplináris alkalmazásai műhelyét. 2013-tól a GDF professor emeritusa.
2007-ben az NJSZT kitüntette a Tarján Rezső Emlékéremmel a GDF Számítógéprendszerek és rendszerszoftver tanszékének irányításáért és a lakótelepi számítástechnikai klub vezetéséért. 2014-ben a NJSZT Multimédia az oktatásban szakosztálya „Multimédia az oktatásban gyűrű” életműdíjában részesült.
Létrehozva: 2016.01.10. 12:28
Utolsó módosítás: 2024.05.17. 19:56