Vargha Dénes

1962 őszén az MTA Számítástechnikai Központjában (MTA SZK) megalakult a számítógépes nyelvészeti csoport Kiefer Ferenccel, Vargha Dénessel, Petőfi Sándor Jánossal és három félállású kutatóval. Közben – nyelvi témában – a Szovjetunióban kanditátusi címet szerzett. Az SZK számítógépes nyelvészeti csoport 1963-ban vált az SZK önálló kutatócsoportjává, amely 1972-ig működött.

1972-től az Országos Tervhivatalban, majd az 1980-as években az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban (OMIKK) dolgozott.

1962-től jelent meg évente Budapesten a Computational Linguistics című sokszorosított folyóirat, amelyet az eleinte MTA SZK-ban szerkesztettek, és a köré formálódó kutatócsoportban nyelvészek, matematikusok és más tudományterületek képviselői is részt vettek. Itt kezdődött el a hazai számítógépes nyelvészet művelése. Nyelvészeink közül Papp Ferenc, Kiefer Ferenc, Szépe György, Petőfi Sándor János, és mások, a számítógépes szakemberek közül Vargha Dénes, Szöllősy Éva, Stein Mária részvételével. A diszciplína rövidesen egyetemi kereteket is öltött: Kiefer Ferenc és Szépe György az ELTE Bölcsészettudományi Karán az 1962/63 tanévben beindították a Matematikai nyelvész szakot.

1963-ban megjelent Vargha Dénesnek Hell György, Kiefer Ferenc, Sipőczy Győző együttműködésével írott “Algoritmusok orosz nyelvű szövegek elemzésére” című könyve. 1966-ban szerkesztésében megjelent “A dokumentáció nyelvészeti kérdései.” című, e témában első hazai szemelvénygyűjtemény; 1969-ben megjelentette a mű folytatását is. Publikált a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásszakfolyóiratban is; emlékezetes a gépi fordítás kérdéseivel foglalkozó tanulmánya.

1976-ban részt vett az MSZ 3418-as tezaurusz-szabvány kidolgozásában, mely azóta is egyik legkorszerűbb anyag az ilyen jellegű, normatív dokumentumok között.

1969-ben jelent meg orosz nyelvű kandidátusi disszertációjának magyar változata, az alapvető elméleti ismereteket is tartalmazó „Információkereső tezauruszok készítésének módszertana” című műve.

1985-1990 között az NJSZT Számítógépes nyelvészeti és szövegfeldolgozó szakosztály vezetője volt.

1988-ban szervezője volt a Budapesten tartott nemzetközi Coling konferenciának; a konferencia kiadványát ő szerkesztette. Ezekben az években foglalkoztatta még a mesterséges intelligencia (MI) és számítógépes nyelvészet kapcsolata is.