National-Elliott 803B számítógép

A korszellemnek megfelelően minden felhasználó intézmény saját jellegzetes feladatait oldotta meg

Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete (NIM IGÜSZI)

Kohó és Gépipari Minisztérium (KGM) Vaskohászati Igazgatóság

Informatika Történeti Kiállítás (nem teljes példány)

Felépítés

Szószervezésű gép: 39 + 1 (paritás) bpW

Központi egység

• vezérmű:
  • vezérlő (utasításszámláló és értelmező) regiszterek
  • cím-aritmetika
• főtár: 8 KW ferritgyűrűs RAM (2*4 KW/blokk
• számolómű:
  • 39 bites akkumulátor-regiszter
  • 38 bites q-regiszter, dupla hosszúságú műveletek elvégzésére
  • lebegőpontos műveletvégző egység
• csatorna: helyette illesztő áramkörök a külső egységek csatlakoztatására

Periféria

• háttértárak:
  • legfeljebb 4, egyenként 16 KW kapacitású mágnesszalagos  egység
• külső eszközök:
  • vezérlőpult
  • sornyomtató, 132 chpl, 120 lpm
  • legfeljebb két 5 / 8 sávos lyukszalag olvasó, 200 chps
  • legfeljebb két 5 / 8 sávos lyukszalag lyukasztó, 100 chps

Működés

A gépi szó két utasítást és egy módosító, “B”-bitet, illetve egy fixpontos vagy lebegőpontos bináris számot tartalmazhatott

A gépi utasítás felépítése:

• műveleti kód: 6 bit (64 utasítás)
• címrész: 13 bit (8192 szó megcímzésére)
• B = 1 esetben az első utasítás címrészével meghatározott tárrekesz tartalma végrehajtás előtt hozzáadódott a második utasításhoz, így indexelést lehetett megvalósítani

Utasítástípusok:

• belső adatforgalom (akkumulátor – főtár)
• elemi műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, logikai ÉS)
• léptetések
• program vezérlés
• periféria- és egyéb vezérlő műveletek

Az aktuális utasítás főtárcímét az utasításszámláló regiszter (IC) tartalmazta, megjegyezve, hogy az első vagy  a második utasítás a soron következő. A második utasítás végrehajtása után az IC tartalma automatikusan 1-gyel nőtt; illetve ugró utasítás esetén ennek címe került bele

A paritásbitet a gép beíráskor automatikusan generálta, kiolvasáskor pedig ellenőrizte; hiba esetén leállt

A számolómű 39 bites 2-komplemens fixpontos törtszámokkal [-1 <= x < 1], illetve lebegőpontos számokkal – 31 bites fixpontos tört mantissza, 8 bites, fixpontos egész kitevő [-128 <= e <127] – végzett műveleteket

A műveletek egyik tényezője az akkumulátor mindenkori tartalma, kéttényezős műveletkehez a másik tényezőt a főtár-regiszter tartalmazta, ahová az aktuális című adat a műveleti kód dekódolásával egyidejűleg töltődött be

Az eredmény az akkumulátorban jött létre; ha nem fért bele, “túlcsordulás” hibajelzés keletkezett. A fixpontos műveletek esetén ezt csak a vezérlőpult Overflow lámpája jelezte, lebegőpontos túlcsordulás esetén viszont a FlpOverflow lápa gyulladt ki és  a gép leállt

Műveleti sebességek:

• 1700 fixpontos “rövid” ips
• 1100 lebegőpontos “rövid” és 700 “hosszú” ips
• 40 – 90 fixpontos “hosszú” ips (szorzás, osztás, léptetések)

A lyukszalagos eszközöket közvetlen gépi utasítások vezérelték, ezért működésük folyamán a központi egység “foglalt” állapotban volt
A többi külső egységet (mágnesszalag, sornyomtató) a vezérmű egy előkészítő utasítással aktiválta,  a végrehajtó utasítás kiadása után azonban felszabadult, mert az adatforgalmat  a helyi vezérművek automatikusan bonyolították  le

Programkészlet

• operációs rendszer: nem volt, a futtatandó  program társzerkezetét a programozónak kellett definiálnia
• fordítóprogramok:
  • gépi kód értelmező
  • Elliott autokód
  • Algol 60
• programkönyvtári matematikai szubrutin-készlet (A későbbiekben a két számítóközpontban egymástól függetlenül fejlesztettek ki számos újabb szubrutint, az előforduló bonyolultabb feladatok megoldására; emiatt a két gép már nem volt kompatibilis)

Konkrét feladatok megoldására mindkét gépre számos egyedi programot írtak; a  NIM IGÚSZI-ben többek között:

• Népgazdasági feladatok megoldása (pl. ármátrix elemzése)
• Építőipari, villamosipari,vegyipari feladatok megoldása
• Szállítási, optimalizálási és lineáris
  programozási feladatok megoldása, regresszió számítás
• Ügyvitel-gépesítési feladatok megoldása
• CDL Prolog fordítóprogram
• Fordítóprogramok az EMG 830 számítógép számára (DOS, Autokód)
• Rajzológép (Graphomat) vezérlő programok

Részletes felsorolás:NIM IGÜSZI publikációkk

Történeti érdekességek

Az ország első két, félvezető-alapú számítógépét főleg főhatóságok, kiemelt ipari intézmények és katonai fejlesztő intézmények használták:

•  az elsőt 1961-ben a NIM IGÜSZI,
• a másodikat 1963-ban a KGM Vaskohászati Igazgatóság

kapta, majd üzemeltette.

Mivel nem volt operációs rendszerük, valamint csak az alapvető matematikai és periféria-vezérlő rutinokkal rendelkeztek, az egyes feladatok megoldásához szükséges programozási eszközöket is az alkalmazóknak kellett kifejleszteniük, emiatt a két rendszer nem volt kompatibilis.

Források

Részletes ismertetés: Álló Géza: Elliott 803B számítógép

Visszaemlékezés: Álló Géza: Az Elliott (videó)

Az “otthon” története: Havass Miklós: A NIM IGÜSZI Számolóközpont