Havass Miklós
A magyar informatika kialakulásának első periódusában tevékenykedett mint programozó, szoftver fejlesztő, vállalatvezető, illetve a magyar számítástechnikai közélet egyik szervezője.
Pályáját a Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetében (PM SZÜI) kezdte, Budapesten. Előkészítette egy számítógép beszerzését, majd programozási munkákat végzett.
1965-ben átlépett a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetéhez (NIM IGÜSZI), ahol beszerezték Magyarország első nyugati gyártmányú, tranzisztoros számítógépét, a National-Elliott 803 B-t. Itt operációkutatási, nem-numerikus és alapszoftver-fejlesztési feladatokon dolgozott (az EMG 830 gépre).
1972-től az Infelor Rendszertechnikai Vállalatnál VIDEOTON számítógépek operációs rendszerein, szoftvertechnológiai feladatokon munkálkodott, illetve munkatársaival a magyar szoftver export beindítását szervezte.
1982-től az Infelor jogutódjaként létrejött Számítástechnika-alkalmazási Vállalat (Számalk) elnök-vezérigazgatója volt. 1995-ben az Állami Vagyonügynökség irányelvei alapján kollégáival privatizálták a vállalatot. Elnöklete mellett hozta létre a Számalk az IBS (International Business School of Budapest), és a GDF (Gábor Dénes Főiskola) felsőfokú iskolákat, a META és a Számalk Szakközépiskolákat, az OBS (Open Business School) távoktatási üzletemberképző központot, illetve az ISB (International School of Budapest) idegennyelvű általános iskolát és gimnáziumot. Kezdeményezője volt a hazai távtanulás bevezetésének, megalapozásának.
Egyik alapító tagja volt az Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak (NJSZT), amelynek 1985-1989 között főtitkára, 1990-1994 között elnöke, majd 1994-től tiszteletbeli elnöke lett. Tagja volt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) plénumának. Elnöke volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ), illetve a Magyar Térinformatikai Társaságnak (HUNAGI). 1994-ben a Magyar Mérnök Akadémia (MMA) tagjai közé választotta. Alelnöke volt a Magyar Tehetséggondozó Egyesületek Szövetségének, illetve társelnöke a Bolyai Műhely Alapítványnak. 1995-ben egyik kezdeményezője és szervezője volt Nemzeti Informatikai Stratégia kialakításának. Több cikluson keresztül tagja volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT), a kormány tanácsadó szervének. Részt vesz az Informatikatörténeti Fórum (iTF) munkájában.
Életéről, életelveiről kimerítően számol be az Ifjan – Éretten – Éltesen c. riportkönyvében, amelyben számot ad irodalmi munkásságáról és kitüntetéseiről is.
Jelentősebb kitüntetései: Neumann-díj (NJSZT, 1978); Fényes Elek emlékérem (Központi Statisztikai Hivatal, KSH, 1990); MTESZ-díj (1994); Aschner Lipót-díj – az év menedzsere díj (Gyáriparosok Országos Szövetsége, 1997); Gábor Dénes-díj (Novofer Alapítvány, 1998); Osztrovszki György-díj (Mérnökök a Békéért Alapítvány, 1999), Pro Scientia Transsylvanica (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, EMT, 2000); Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2005); Kármán Tódor-díj (megosztva, oktatási miniszter, 2010); Tehetségek Szolgálatáért Életműdíj (Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, NTT, 2014); Életmű-díj (NJSZT, 2021). 2021-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács felkérte a Magyar Tehetség Nagykövetének.
- Wikipedia
- Mire cseréljük magunkat? (Életrajzi riport, 2003.)
- Az informatika kultúrtörténete (159-262. old.)
- Hullámlovaglás (137-183. old.)
- Számítógéptől az információs társadalomig (Mindentudás Egyeteme videó, 2004.)
- videoportré
- A SZÁMALK és elődei (szerk.: Havass Miklós)
- Havass Miklós – Tóth László: Ifjan – Éretten – Éltesen, TVE Mérnökiroda, Miskolc-Budapest, 2015., 160 old.
- arcvonások (Kossuth Rádió 2017.)
- Kodály követte a technika fejlődését… (riport, 2018.)
- Bolya Mátyás: Információelmélet és népzenekutatás (doktori disszertáció, 2019.)
- Beszélgetés Havass Miklóssal (Gábor Dénes Díjasok Klubja, videó, 2020.)
- Egy Tehetség Nagykövet gondolatai - 1. rész: A Tehetség Nagykövet (2022.)
- Egy Tehetség Nagykövet gondolatai - 2. rész: A Boldogságról (2022.)
- Nős; 3 gyermek apja és 10 unoka nagyapja. (2021-es közlés.)
- Szabadidejében szívesen zenél, foglalkozik a kultúrával, filozófiával, történelemmel, a modern világ etikai kérdéseivel.
- Az MTA Népzenekutató Csoportjában együtt dolgozott Kodály Zoltánnal, Járdányi Pállal és Vargyas Lajossal a magyar és európai népzene digitalizálásán és formális elemzésén.
- Idősebb korában több írásban dolgozta fel családja, szakmája történetét.
Létrehozva: 2015.11.24. 19:29
Utolsó módosítás: 2024.06.21. 10:51