Telefongyár Rt.
Budapest, Dohány u. 80.
Budapest, Gizella u. 64
Budapest, Hungária krt. 128.
Budapest, Gizella út 51-57.
1876-tól: vasúti távírógépek javítása, később Morse típusú távírók gyártása is.
1883-tól: vasútbiztosító berendezések, vasúti fékek (Knorr Bremse) gyártása.
1889. majd 1891. más cégekkel együtt állami Local Bettery (Helyi Telep) telefonkészülékek gyártásában
1898. Neuhold megszerezte és tökéletesítette az Agar-féle telefonnal kombinált váltakozó áramú vasúti harangjelző berendezést
1902. A vállalat megbízást kapott Magyarország összes államvasúti fővonalainak telefonnal kombinált harangjelző berendezéssel való ellátására.
1910 A Central Battery (Központi Telep) készülékek gyártása
1911. A vidéki távbeszélő hálózatok kiépítését 50%-ban elnyerik.
1914. Katonai célú rádió-telegráf gyártása majd
1917. Katonai rádiók gyártása
1921. 250W-os adó-vevő készülék (TRT250) gyártása
1933. Detektoros rádiókészülék gyártás és üzembe helyezik a 250W-os távíró és telefonüzemre alkalmas rádióadót Csepelen
1924. Telefunken szabadalmak használata, külön Rádió osztály alakul a cégben.
1933. R/1 katonai gyalogsági adó-vevő készülék fejlesztése
1939. Hadiüzem: lőszer, katonai híradástechnika, Hell géptávíró.
1940. Hangosfilm leadó berendezés gyártása, katonai rádió adó-vevők gyártása
1942. Repülőtereknek és tengeralattjáróknak gyártanak rádióadókat
1946. 70%-ban telefontechnikai cikkek gyárt (pl.:CD telefonkészülékek), 30%-ban: Knorr vasúti fékek, keskenyfilmvetítő,
1954. Rádiókészülékek gyártásának kezdete, Terta 331-es majd T-325-ös típus.
1955. Első magyar magnetofon Vörös Szikra
1958 Elektroncsöves rádió több mint 450 ezer db gyártása
1962 Terta táskarádió gyártása és hordozható magnó sorozatgyártása, Terta rádió, Terta rádiósmagnó és rádió szalagos vagy lemezes lejátszóval egybeépítve
1963. Csöves készülékek gyártásának leállítása (Magnetofon és tranzisztoros rádiók gyártását a BRG-nek adta át). Az átviteltechnika fejlesztése, telefonok és telefonközpontok gyártása.
1975. Számítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása
1975. TERTA távadat feldolgozó egységek gyártása
1978. Moszkvai olimpiára kilencszázhatvan csatornás átviteltechnikai berendezést szállít
1992 Siemens EWSD digitális elektronikus telefonközpontok gyártása
2000-es évek többek között komplett olajszigetelésű és száraztranszformátorokat állít elő hazai és nemzetközi felhasználók számára, orvostechnikai eszközökön kívül az energiatermelés, az energiaátvitel és -elosztás, a közlekedés-, a létesítménytechnika és műszaki szolgáltatások, az automatizálás, az információs és kommunikációs hálózatok, a mobilrendszerek, különböző komplex szolgáltatások .
- Neuhold János, vezérigazgató 1876-1904
- Neuhold Kornél, vezérigazgató 1905- 1933
- Székely Imre, vezérigazgató 1934-1938
- Halász Béla, vezérigazgató 1934-1938
- Kelenfy Károly, 1938-1945
- Odajnyik, 1945
- Liebhardt Gyula, vezérigazgató 1945- 1948
- Farkas János, munkás igazgató 1948- 1949
- Bogár László, vezérigazgató majd műszaki igazgató 1949- 1950
- Paulich Ferenc, vezérigazgató 1950-1951
- Szabó Árpád, vezérigazgató 1951-1956
- Berecz Bertalan, vezérigazgató 1957- 1967
- Kálmán József, vezérigazgató 1967-1969
- Csuhai Sándor, vezérigazgató 1970-1980
- Rózsavölygyi József, 1980-1981
- Koncz Károly, vezérigazgató 1981-1990
- Hetényi Péter, elnök vezérigazgató 1994-2004
- Beke-Martos Gábor, elnök vezérigazgató 1990- 2007
- Szentkuti László, elnök vezérigazgató 2007-
- Dale A. Martin, elnök vezérigazgató 2010–es évek
- Mihály Dénes, Távolba látás (1920-as években!): Telehor nevű készüléke (mechanikai képbontás)
Év |
Létszám |
---|---|
1876 | 12 |
1879 | 150 |
1911 | 250 |
1913 | 580 |
1943 | 1.800 |
1950 | 2.396 |
2015 | 2.500 |
Év |
Bevétel (Forint) |
---|---|
1951 | 120.000.000 |
Hazai rádiógyártás beindítása, TRT detektoros vevőkészülékek.
CB 666, CB667 típusjelű telefonok (Saját fejlesztés)
Néhány ismertebb rádió típus: TERTA 311, 325, 422, 422G, 528MG, a Terta 1004, Terta 1042
Néhány magnetofon típus: Vörös Szikra, Terta 811, Terta 922.
TAP-70, távadat feldolgozó állomás,
A TAP-34 intelligens terminál.
1885-ben névváltoztatás: Vasúti Szerelvények és Elektrotechnikai Gépgyár
1891 RT-vé alakul több mint 60%-os tulajdonos marad Neuhold János
1891-ben névváltozás: Neuhold János Vasúti szerelvénye és Elektrotechnikai Gépgyár Rt.
1894-ben névváltozás: Neuhold János kiválása, új cég: Neuhold és Társa Vasútfelszerelési és Gápgyára.
1894-ben: A Telephonfabrik A. G. vormals J. Berliner cég hazai részlegévé alakul.
1904-től Telefongyár
1911-ben Telephonfabrik A. G. vormals J. Berliner cég hazai vezérképviselete Telefongyár Rt. néven önálló magyar részvénytársasággá alakul.
1928 Az amerikai érdekeltségű Standard Villamossági Rt. vásárolja meg a Telefongyár részvénytöbbségét
1945 Szovjet katonai parancsnokság alá kerül
1949. Államosítás
1950 Névváltozás: Telefongyár Nemzeti Vállalat.
1991.Az állami ipar privatizációja során a Siemens megvásárolja a Telefongyár Rt.-t, s a Siemens Telefongyár Kft. megalakulásával A Telefongyár története lezár
2003.Siemens Rt.
2005. Siemens Zrt.
Első számítástechnikai berendezésük, a TAP-70, távadat feldolgozó állomás, mely mechanikus, Consul villanyírógéppel, MOM gyártmányú lyukszalagolvasó és lyukasztó berendezéssel, íróasztalszerű kivitelben készült. Ez a távadat feldolgozó képes volt online kapcsolatot létesíteni (bérelt) telex vagy telefonvonalon központi számítógéppel (a KGST ESZR rendszere IBM 360 architektúrát vett át, és gyártott, tehát a TAP-70 is képes volt IBM 360 sorozatú számítógépek végberendezéseként üzemelni).
Létrehozva: 2016.07.27. 17:04
Utolsó módosítás: 2024.02.02. 12:01