EDLA célszámítógép

Ez a hazai tervezésű és fejlesztésű célszámítógép kétféle – elektroncsöves, majd félvezetős (kép) – változatban készült, azonban mindkettő megmaradt prototípus szinten. Korlátozott programozási lehetőségei és a tárolt program hiánya miatt nem tekinthető számítógépnek.

Kategória:

Célszámítógép

Technológia:

Egyedi félvezetős

Származás:

hazai

Létrehozás:

A Telefongyár munkatársai, valamint az M3-at építő mérnökök és matematikusok valójában egy műszaki ügyviteli és könyvviteli feladatokra szánt adatgyűjtő és előfeldolgozó automatát hoztak létre

Fejlesztő:

Telefongyár Rt.

Tervező:

dr. Edelényi László ötletgazda és tervező
dr. Ladó László vezető tervező
Szentiványi Tibor, hajlékonylemez-tervező

Gyártó:

Telefongyár Rt.

Használat

Működési idő:

Elektroncsöves változat: 1959; félvezetős változat: 1963

Működő darabszám:

1 -1 prototípus

Tipikus alkalmazások:

n.a.

Üzemi helyek:

Csak próbaüzemben használták, a Telefongyárban

Ár:

Kereskedelmi forgalomban nem volt.

Felépítés

Központi egység

vezérmű: saját tervezésű DTL áramkörök
főtár: tárcsamemória (nagy kapacitású mágneslemez, a diszkek ősének tekinthető)
számolómű: saját tervezésű DTL áramkörök

Periféria

háttértár: hajlékonylemez (a mai floppy őse, a VILATI-ban készült, Bánhegyi Ottó vezetésével)
külső eszközök:
- billentyűzet
- 21 cm képátlójú, beépített katódsugárcsöves (CRT) megjelenítő
- nyomtatók: hagyományos, kereskedelemből beszerezhető számlázó- és könyvelőgépek

Működés

A billentyűzetről bevitt adatokkal végzett egyszerű számlázási műveletek után, könyvelőgépen jelent meg az eredmény.

Ismétlődő feladatokhoz a programot a tárcsamemóriáról lehetett futtatni.

Programkészlet

Általános programok

Nem voltak

Egyedi programok

Az egyes feladatokhoz eseti programok készültek, amelyeket a tárcsamemóriában lehetett tárolni.

Történeti érdekességek

Az első változat (EDLA-I) fejlesztési munkái több mint három évig folytak, közben kirajzolódott a tökéletesített EDLA-II terve is, amely már félvezetős kivitelű volt. Ebben léptetőregiszterként ferritgyűrűket használtak, de voltak még benne jelfogók is.

A sok személyi, szervezeti és persze anyagi problémával nehezített fejlesztőmunka végül is 1963-ra jól működő mintaberendezést eredményezett: ez volt az első hazai elektronikus könyvelési rendszer.

Több be-/kimeneti eszköz látszólag egyidejű használatát (multiplexálás) egy sorbaállító áramkör vezérelte; ez a találmány felkeltette külföldi cégek érdeklődését is.

Források

Az adatok korabeli dokumentációkból és a fejlesztők visszaemlékezéseiből származnak

Létrehozva: 2016.07.23. 22:35
Utolsó módosítás: 2020.11.26. 17:08

Termék kereső