Központi Gépi Adatfeldolgozó Vállalat

Alapvetően állami megbízásra alakult az akkori virágzó textilipar (könnyűipar) számviteli ügyeinek nyilvántartására, feldolgozására. Ide tartozik az anyaggazdálkodás, készletek nyilvántartása, kiadások, bevételek, rendelések.

Maga a végtermék, ami e vállalat dolgozóinak kezéből kiadásra került, gyakorlatilag töméntelen mennyiségű papír volt, tele számokkal. Leginkább csak pénzügyi analitikus feldolgozásokat készítettek. Ezek adatait csoportosították, összegezték és készítettek belőle könyveléshez használható adatokat. Raktár készletek mozgásának feldolgozása, ellenőrzése, szállító, vevő folyószámlák, termelés számbavétel, termelésprogramozás volt a fő tevékenység. Ezen kívül pedig nyomdai tevékenységet is folytattak. Az évek múlásával, hanyatló majd teljesen tovatűnő könnyűiparunk hiányával, valamint a számítógépek elterjedése miatt, – amit lassan minden cég beszerzett magának – munkahiány is fellépett, hiszen nem volt már kinek az adatait kezelni, így a cégnél programokat kezdtek írni és ezeket értékesítették az ekkor már kereskedelmi cégeknek

 Saját fejlesztésekről nem, azonban egyre fejlettebb számítógépek beszerzéséről beszélhetünk. Először R5 (és később R20) orosz gépekkel dolgoztak, mely 90 oszlopos lyukkártyákkal működött, majd pár amerikai gép érkezett. Például az IBM 360, mely a kártyákat beolvasva képes volt annak tartalmát összeszorozni, kinyomtatni. 1968 –ban hozták az első elektronikus francia–amerikai Bull-General Electrictől vásárolt Gamma 115. típusú gépet, melyet Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is megtekintett. A számítógép mágneses tárolóján 40-60 gyár teljes anyagkészletének a leltára elfért.

1959-ben államilag alapítják a Központi Statisztikai Hivatalról leválasztva a Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Gazdasági Irodát (SGAV) , amiből maga a Központi Gépi Adatfeldolgozó Vállalat KÖGAV 1959-ben ki is válik,  majd 1979-től neve is megváltozik KIPSZÁM-re (Könnyűipari Számítástechnikai Vállalat), végül amikor már könnyűiparról Magyarországon szinte nem beszélhetünk, már a nehézipar adatfeldolgozását is átveszi és ekkor már (1983-tól) Ipari Számítástechnikai Vállalat (IPSZÁM) a neve, székhelye pedig átkerül a Komócsy utca 7. alatt lévő telephelyre. Véglegesen 2011-ben számolják fel a vállalatot, amikor is már minden cégnek van saját számítógépes adatfeldolgozása, saját statisztikai, számviteli osztálya, nincs tehát szükség arra, hogy adataikat  bérmunkások  kezeljék.

A munkavégzés a 1970-es években KÖGAV-nál: Az intézményben teamek-re osztva dolgoztak. Egy-egy team kb. 25 főből állt, melyből 10-15 programozó volt. Állandó feladataikhoz tartozott több cég/vállalat számviteli adatainak bevitele, kezelése, nyilvántartása, archiválása az első mozzanattól az utolsóig, folyamatosan, amíg adott céggel szerződésben állt a vállalat. Tervezés: A rendszerszervezők felmérték a könnyűipari vállalatok igényeit és lehetőségeit, hogy mi kell ahhoz, hogy pl. az anyag, és/vagy késztermék nyilvántartás gépesítésre kerüljön. Aztán a rendszer és folyamatszervezők megtervezték az alapbizonylatokat és a feldolgozás folyamatát. A megrendelővel történő egyeztetés és elfogadtatás után, leírták a programozóknak milyen programokat kell készíteni ahhoz, hogy a könnyűipari cégek megkapják azokat a papírra kinyomtatott táblázatokat, amiből aztán dolgozhattak, könyvelhettek. A táblázatok formáját un. íráskép nyomtatványokra lerajzolták. A háttér-tárolókon (mágnesszalagok, mágneslemezek) rögzített adatállomány adattartalmát is a szervezők határozták meg.  Egy-egy rendszer több programból állt, és több kimutatás készült egy-egy adatbázisból. Részletes, pl egy anyagraktár készletének mozgásáról cikkenként, vagy egy összesített ugyan erről, de bizonyos azonosítókra rendezve és összesítve, pl. anyag főcsoportokra vagy mozgás-nemenként (bevételek, kiadások, raktárak közötti mozgások, stb.). Ez egy hosszú és bonyolult feladat volt, amit a Pc -k elterjedése után nehéz elképzelni. Programozás: Kezdetben a rendszer az volt, hogy a programot meg kellett írni papíron, ezt valaki egy lyukasztógéppel lyukkártyára írta. A kártyacsomagot megint másvalaki beetette a gépbe, a fordítóval együtt. Az eredmény a nyomtatón keletkezett („Szintaktikai hiba a 48. sorban”), ezt megkapta a programfejlesztő és kezdhette elölről. Egy ilyen átfutás akár napokig is eltarthatott. Ezt követte a batch, mely alapvetően olyan programozási eljárás, amelynek során az egyes utasításokat nem közvetlenül a terminálon gépeljük be, hanem egy „kötegfájlt” használunk, amely azokat az utasításokat tartalmazzák, amelyeket a konzolon begépelnénk, azonban tartalmazhatnak adatbekérő, és feltételes és ciklusutasításokat is. A batch programozás a kötegelt feldolgozásból fejlődött ki. A kötegelt feldolgozás abból az időből ered, amikor a számítóközpontokban a gépidő nagyon drága, illetve a konzolhoz hozzáférés korlátozott volt (a technikusok kezelték a gépet). A lefuttatandó programokat tartalmazó lyukkártyákat összekötegelték, és egyben adták át futtatásra. Munkafolyamat: Szervezési  részleg – helyzetfelmérés – üzleti specifikáció készítése / program leírás / Szabályozás – Futtatási / feldolgozási / és ellenőrzési dokumentációk elkészítése Programozás – kódolás / BULL assembly szintű, SAAB és R gépek Cobol – tesztanyag írás – tesztelés Operációs  tevékenység -adatrögzítés első időkben lyukkártyára majd mágnes szalagra – adatok feldolgozása a gépeken. Tárolás: szalag, lemez. Végtermék nyomtatott táblázatok Controlling-ellenőrzés -A szervezés során kialakításra kerültek a kontrol pontok és számok ezt ellenőrizték az ellenőrök. -Expediálás: kész ellenőrzött táblák kiadása ügyfélnek.

Az Esti Hírlap szerint (1959): „Az új vállalatra azért van szükség, mert mint kiderült, a nagyüzemek adminisztrációja már nem tudja feldolgozni az összegyűlő anyagot. A Goldberger Textil­művekben, a Magyar Pamut­ban, a Május 1 Ruhagyárban, de a többi nagyüzemben is állandó gond volt. hogy nem tudtak összefoglaló képet adni a gyárról, mert a statisztikák és nyilvántartások elsősorban az egyes műhelyekről készültek, pedig a modem üzemszervezés főleg az áttekintő ismeretet kívánja meg a műszaki vezetőktől. A Gépi Adatfeldolgozó Vállalat megszünteti ezeket a problémákat.”