Havas Iván

1958-tól 1961-ig az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalatnál (Iparterv) volt statikus tervező. 1962-től 51 évig a BME-en oktatott; kezdetben műszaki mechanikát és építőstatikát.

1968-tól, 45 éven át, az informatika oktatója volt. 28 évig egyik irányítója volt az Építőmérnöki Karon (ÉMK) az informatika-oktatásnak. 30 nappali, valamint nagyszámú esti- és levelező-évfolyamon adta elő az informatika tantárgyat. 1987 és 1996 között a BME karközi angol nyelvű informatikaoktatását is irányította. Előadóként részt vett számos szakmérnök képzésben, mérnöki továbbképző tanfolyamon.

1971-ben megszervezte, majd (megszakítással) 14 éven át vezette az Építőmérnöki Kar Számítástechnikai Csoportját. 1976-1977-ben kidolgozta a BME Számítástechnikai Alkalmazási Központ feladatkörét és szervezeti felépítését. 1977-től 1982-ig a Központ igazgatóhelyettese volt. 1996-os nyugdíjba vonulása után 2012. decemberig részt vett a Kar informatikaoktatásban.

1971 és 1973 között másodállásban a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (később: Széchenyi István Egyetem), előadóként megszervezte és irányította a Közlekedésépítési Kar informatikaoktatását.
A közoktatásban közreműködött a Fővárosi Pedagógiai Intézet és más szervezetek informatikai szaktanácsadójaként, nagyszámú tankönyv szakmai bírálójaként. Az ECDL vizsgarendszer megszervezése óta a vizsgaközpontnál akkreditátor és minőségellenőr.

Részt vett műszaki számítógép-programok és más, adatfeldolgozó rendszerek tervezésében és kidolgozásában. Több szakkönyv, egyetemi jegyzet, szakmai cikk, kutatási jelentés szerzője, illetve társszerzője. Szakértőként részt vett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium, és több nagy intézet tevékenységében.

Kitüntetései: Neumann-díj (NJSZT, 2010); Életmű-díj (NJSZT, 2015). Az NJSZT a 2022-es konferenciáján egyéni emléktollal és emléklappal köszönte meg a Társaság érdekében 25 éven át folytatott elkötelezett és magas színvonalú munkáját.