VT R5 mikroszámítógép
A gép első hazai kísérlet volt a cím nélküli (asszociatív) programozású számítógépek megvalósítására.
Új, saját fejlesztés, prototípus nélkül
Használat
A gép létrehozásának alapvető célja volt bemutatni, hogy cím nélküli rendszerű számítógépek is építhetők.
Kísérletképpen ügyviteli feladatokra is alkalmazták.
Hazai kutatóintézetek
Felépítés
Központi egység
- vezérmű: félvezetős vezérlő áramkörök
- főtár: ferritgyűrűs RAM
- számolómű: félvezetős műveletvégző áramkörök
Periféria
- háttértárak: 5,25″ hajlékonylemez (MOM)
- külső eszközök:
- beépített monitor (Videoton gyártmány)
- billentyűzet
Működés
A cím nélküli számítógépben a számolómű veremtárakkal dolgozott, amelyekben viszonylag könnyű egyszerű műveleteket végezni, bár a végrehajtást a hagyományostól eltérő módon kell megfogalmazni.
Ciklust például úgy lehet végrehajtani, hogy az alapveremből egy másik verembe lép át a program, majd a ciklustörzs lefutása után visszatér a ciklust szervező alapverembe.
Programkészlet
- operációs rendszer: nem volt
- fordítóprogram: interpreter a Forth nyelvhez hasonló, saját fejlesztésű programnyelvhez
Történeti érdekességek
A gépet a Videoton eredetileg VT 1005 néven bocsátotta ki, mert ezzel kívánta igazolni, hogy képes saját fejlesztésű számítógépeket is gyártani. (Korábban csak klónokat és licenc alapú gépeket gyártottak.)
A prototípust az 1974. évi BNV-n, sőt franciaországi kiállításokon is bemutatták, de néhány kísérleti alkalmazást leszámítva, valódi piaci kereslet nem mutatkozott, mert programozása szokatlan és nehézkes volt.
Szőke László később készített egy interpretert az R10-es gépre, amely szoftveresen valósította meg a címnélküliséget.
Források
Szőke László szóbeli közlése.
(Szőke László a NJSzT által 1973-ban szervezett Rendszerelméleti Konferencián ismertette a cím nélküli számítógépek felépítési és működési elveit, de a kiadvány anyaga ma már nem lelhető fel.)
Létrehozva: 2016.07.06. 22:45
Utolsó módosítás: 2020.07.24. 12:04