Sziray József

Első munkahelye a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) volt, majd 1970-1996 között az SZKI-ban digitális elektronika és tesztelés területén végzett kutatás-fejlesztési feladatokat – osztályvezetőként, majd főmérnökként. Eközben egy évig a Stanford University vendégkutatója volt.

1966-tól haláláig a győri Széchenyi István Egyetemen (SZE) oktatott, ahol 1997-2010 között az Informatika Tanszék vezetője volt. Mint oktató (és szervező) tanterveket, tananyagokat, tankönyveket dolgozott ki, közben sikeresen koordinálta informatikai szakindítási anyagok összeállítását. Kutatási-oktatási területei: digitális hálózatok tesztjeinek számítógépes tervezése, biztonságkritikus számítógéprendszerek vizsgálata, szoftverrendszerek tesztelése, verifikálása és validálása. 170 publikációja van.

1980-ban megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. 1988-2002 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült.

1986-94 között tagja volt a (jelenlegi nevén) MTA Doktori Tanácsának, 1988-2001 között pedig az MTA Elektronikai és Számítástechnikai Szakbizottságának. Az IEEE tagjaként részt vett több nemzetközi rendezvénysorozat szervezésében. A „Hungarian Electronic Journal” szerkesztőbizottságának évekig volt tagja, míg az OTKA, NKHT és EU pályázatok felkért bírálója.

Kitüntetései: MTA Akadémiai díj (1978); Innovációs Díj (2008, IBM Kutatóintézet, USA).